Female Yeti

Himalájától a Tűzföldig a hegyeken át

Female Yeti vagyok. Anyakönyvi kivonatom szerint Zsuzsinak hívnak, egyetemi papírjaim szerint közgazdász lennék.

A társadalmi elvárások szerint…  na, ezt inkább hagyjuk. Az életben boldogabb mint valaha.

  1. év sorsdöntő volt. Felmondtam a felfelé ívelő londoni karrieremet. Beszereztem az összes magashegyi túrázáshoz szükséges felszerelést. Bepakoltam az új hátizsákomba és világgá mentem. Egyirányú jegyem Nepálba szólt, ahol neki is mentem a Himalája hegyvonulatainak térkép nélkül.

Majd ezen felbuzdulva, észak-kelet Amerikában is túráztam kicsit az ősz színeit csodálva. Majd véletlenszerűen délre, az Andok vonulatai felé vettem az irányt. Peruban ismét nekimentem a magashegyeknek térkép nélkül. Itt is sikerült többször 5000 m fölött túráznom, ahogyan a Himalájában is.

Egyszercsak jött egy hirtelen ötlet, hogy megmásszam az amerikai kontinens legmagasabb csúcsát, az Aconcaguát (6962 m). Ki is tettem a blogomra egy (hegy)társkereső hirdetést. Pár randizni vágyó, nem hegymászó közt azért akadt némi komoly érdeklődő is. Viszont sajnos utolsó pillanatban lemondta a társam. Igaz, nem sokáig búslakodtam, hiszen kinéztem magamnak az Antarktiszt. Ránéztem a térképre és láttam, ahol most vagyok, vagyis az Aconcagua lábánál, valamint az Antarktisz között van Patagónia.

Gondoltam, jó ötlet lenne végigstoppolni és túrázni Patagóniát. Ez talán életem legjobb döntésének bizonyult. Amit itt, Patagóniában kaptam, az leírhatatlan. Talán még az előadáson is megkönnyezem ezt a részt. A tisztaszívű emberek és a táj kombinációja a Föld felett lebegtetett a boldogságtól.

Ahol tudtam túráztam, valamint végignomádkodtam egész Patagóniát. Majd a Magellán-szoroson átkompolva elértem a Tűzföldet, ahol persze túráztam majd pedig megpróbáltam lestoppolni egy Antarktiszra tartó hajót. Hiszen hiába kerestem, de egyik zsebemben sem találtam 6000 USD-t, ami a hajóútra kellett volna. Így kénytelen voltam stoppolni.

Sajnos egyik hajó sem vitt el. Nem vagyok az a kesergő típus, így elindultam észak felé, hogy Patagónia chilei részét is megvizsgáljam közelebbről a közeledő ősz és zord idő előtt. Itt is reméltem, hogy könnyfakasztóan gyönyörű emlékeket és képeket fogok szerezni éppúgy, ahogyan az argentín oldalon. A chilei rész mindent überelt.

Persze mindez kizárólag a hegyi része a világkörüli utamnak, hiszen több mint másfél évig bolyongtam a nagyvilágban megállás nélkül.

Az előadáson megannyi lélegzetelállítóan gyönyörű hegyi képet fogtok látni és sztorikat hallani. Gyertek el, dőljetek hátra és túrázzuk ezúttal együtt körbe a világot.

Hogyan is szeretek utazni?

Az utazási formám egyébként nagyon low budget-ről indult, aztán egyre “aljábban” utazam és mega-szuper-extrém alacsony költségvetésen fejeztem be. Ami egyben kedvenc utazási formám is lett.

“Nem azért élünk, hogy együnk és a pénzt keressünk. Hanem azért eszünk és keressük a pénzt, hogy élvezzük az életet. Erről szól az élet, és ezért élünk.” George Mallory hegymászó èletfilozófiája.

PS: Kövessétek Ti is az álmaitokat!

Ahol megtalálhattok:

Hegyek

Facebook: https://www.facebook.com/femaleyeti/

Weboldal: http://femaleyeti.hu

Instagram: femaleyeti

Bemutatkozó videó