0
 

Kisida András

Gyalogszerrel Izlandon

Már zsenge koromban az utazás és a túrázás vonzásába kerültem. A hazai középhegységekkel és a közeli tájakkal kezdtem, majd stoppos és InterRail-es utakkal bejártam Európa nagy részét. Azóta pedig még távolabbi térségekbe is eljutottam, valamint egyre részletesebben ismerkedem azokkal a közeli tájakkal. Földrajz szakon szereztem diplomát, több túrakönyv társszerzője vagyok és túra-, idegenvezetőként is tevékenykedem. Csavargásaimkor a hegyek jelentik a legfőbb célterepet, kedvenceim a hosszútávú vándortúrák.

A természetben múlatni az időt, vándorolni, benne ébredni és elaludni, jó alkalom a kikapcsolódásra és átszellemülésre. Emlékeztetjük magunkat egy másik énünkre, aki ebben a környezetben tud kibontakozni igazán. Hátrahagyva megszokott életterünket és életmódunkat, kitágulnak az eddigi keretek, felerősödik az itt és most jelenléte. Ezek nagyban hozzájárulnak igényeink, vágyaink változásához, átértékelődéséhez: amikre otthon figyelünk és létfontosságúként látszanak – jelentéktelenné válnak. Míg mások, amelyek egyébként fel sem tűnnek – itt elsőrendűvé alakulnak. A földrajzi helyváltoztatás mellett, belső utazásban is részünk lehet.

Ezek miatt is tartom lényegesnek, hogy minél többen lépjünk ki időnként, a megszokott életterükből és bakancsot húzva kerekedjünk fel, induljunk meg. A szerzett külső és belső élmények, tapasztalatok részünkké válnak és jótékonyan hatnak a későbbiekben is. Izlandon csaknem 3 hetet túráztam egy kedves cimborám társaságában. Leszálltunk a reptéren, másnap busszal bementünk a sziget közepére, és onnan kigyalogoltunk a déli tengerpartra ahol időztünk kicsit, majd stoppal visszatértünk a fővárosba. Előadásomban erről a túráról fogok beszélni, és bemutatni hogyan boldogultunk az állandó településtől mentes belső vidéken. Aminek felkeresésére csak buzdítani tudok mindenkit.

Galéria

0