Harmincz Rita és Páldi Zoltán

Simple Indonesia – egy csokornyi fun fact az indonéz hétköznapokból

Indonézia kulturális és természeti csodáiról előadást tartani hálás téma. Az álomszép tengerpartok és több ezer méteres vulkánok most azonban legfeljebb csak a háttérvászon szerepét szolgáltatják majd, ezúttal ugyanis az indonéz hétköznapok csodáiról szeretnénk mesélni Nektek.

Hogy néz ki egy esküvő vagy épp egy temetés a világ másik végén? Mi a 7-es busz dzsakartai megfelelője? Miért csiszolják le a balinéz emberek fogait? Milyen házakban laknak a pápuák? Hogyan járnak az indonéz gyerekek iskolába? Ilyen kérdések körbejárásával szeretnénk a nem hétköznapi Indonézia hétköznapjait közelebb hozni Hozzátok.

Bár külön-külön érkeztünk Indonéziába, mégis nagyon hasonló benyomásokat tett ránk. Mindketten otthonunkként tekintünk erre a fantasztikus szigetországra, és küldetésünknek választottuk, hogy minél többekkel megismertessük Indonézia csodáit. A csodákat, amiket mi is átéltünk már és a mindennapjaink részei. A Járatlan Utakon Fesztiválon szeretnénk bemutatni a közös projektünket, a Simple Indonesia-t is, melynek célja, hogy Ti is testközelből megtapasztalhassátok Indonézia igazi arcát.

RÓLUNK:

Harmincz Rita – A sárga ruhás lány

Másképp szerettem volna élni. Egyszerűen csak utazni akartam. Határok nélkül. Hogy ne kelljen hazajönni két hét után. Kipróbálni milyen az, ha addig maradhatok egy helyen, amíg dolgom van ott. Ezért két évvel ezelőtt felmondtam a munkahelyemen, eladtam a lakásom sok tárgyammal együtt és nekivágtam Ázsiának egyedül, tervek nélkül, szabadon.
Az utazás sok mindenre megtanított. Más ember lettem. Értékelek apróságokat, hálás vagyok az életemért és próbálok a jelenben élni. Úgy, mintha nem lenne holnap. Az utazásaim során az emberek a legfontosabbak számomra. Nemcsak utastársak, hanem a helyiek is. Keresem a társaságukat, érdekel, hogy élnek, mit esznek, mit miért tesznek. Ezt a legjobban Indonéziában sikerült megélnem idáig.

Délkelet Ázsiát szinte teljesen bejártam, mielőtt ebben az országban ragadtam. Amint ideértem, szinte gyökeret vert a lábam és nem engedett, teljesen magába szippantott. Az örök nyár, az emberek, a természet, a tengerpartok, az állatok, és mindenféle különlegessége azóta is fogva tart.

Rita blogja: www.sargaruhaslany.com

Páldi Zoltán – Zol-Indonézia

Mindig is szerettem új dolgokat kipróbálni, feszegetni a határaimat, nem hétköznapi vagy szokatlan helyzetekbe keveredni. Utazni, csavarogni, világot látni mindig is kedvemre való volt, annak idején utazó zenészként volt alkalmam bejárni Európát és egy különleges kaland keretében Afrika egy kisebb részét is.

2012-ben viszont, mikor először léptem Ázsia – és Indonézia – földjére, kinyílt előttem egy teljesen új világ, mely szinte azonnal magába szippantott és azóta sem eresztett. E hosszú idő alatt a hagyományos értelemben vett “horizontális” utazás mellett lehetőségem adódott mélyebb bepillantást nyerni a sokszínű indonéz kultúrába, megfejteni, megérteni a helyi emberek gondolkodásmódját és azonosulni vele. Azt hiszem, több, mint 1000 nap Indonézia után már otthonosabban mozgok egy kaotikus kelet-jávai buszterminálon, mint a Nyugati pályaudvaron…

Zoli blogja: http://zolindonezia.blog.hu

 

 



Galéria