Szendrő Szabolcs

Szendrő Szabolcs vagyok, hegymászónak is mondanak…

1946-ban születtem Máriabesnyőn. Budapesten a vasútgépészeti technikumban kezdtem meg tanulmányaimat. A második év végén egy vonatbaleset következtében bal lábamat térd alatt amputálni kellett. Mindig nagyon szerettem sportolni, ezért 1965-ben – a középiskolát befejezve – jelentkeztem a BKV Sportegyesület kajak-szakosztályába. Éveken át az egyesület I. osztályú versenyzője voltam. Akkor még azt gondoltam, hogy ez az egyetlen sportág, melyet fél lábbal is eredményesen művelhetek…

Idővel turistaként kerestem fel a környező országok magas hegyeit. A hegyek közt járva megérzi az ember, hogy mi is a helyzet. 1980-tól végül az OSC igazolt hegymászója lettem. Az elmúlt húsz évben megfordultam a Börzsönytől a Himalájáig, Alaszkától Tűzföldig (kicsit bővebben például: Elbrusz, Korcsonyevszkaja, Usba, McKinley, KedarDome, Garhwal, ChoOyu, Aconcagua, Csomolungma 7880 méterig, s a közelebbi Tátra, Alpok és a Fogarasi-havasok).

Legkomolyabb teljesítményemnek tekintik, hogy 1989-ben Ozsváth Attilával a világon elsőként jutottunk fel a Kedar Dome keleti falán. Magassági rekordomat 1990-ben a 8201 m magas Cho Oyu megmászásával értem el. 1996-ban tagja voltam az első magyar Mount Everest expedíciónak.

Átfagyott és oxigénhiányos állapotban a ChoOyu tetejére érve egy időre elveszítettem a látásom.

Ez meghatározó élmény volt, hiszen sokszor az erőfeszítés jutalma éppen a csodálatos látvány. A hegymászással egy időben kezdtem el ugyanis komolyabban foglalkozni a fényképezéssel.

Magyarországon még mindig kevés embernek adatik meg, hogy távoli tájakra is eljusson, s különösen kevesen jutnak testközelbe a felhők fölötti magasságokkal. Így talán kevéssé valamiféle művészi ambíció, de egyfajta kötelességérzet hajt, hogy elhozzam e vidékek szépségét, hangulatát olyanok számára, akik nem jutnak el, vagy félnek nekivágni. Persze mindez talán bátorítás is, hiszen ahogy már korábban egy beszélgetés során említettem, meggyőződésem, hogy lehet az ember egylábú, kétlábú, háromlábú, a lényeg, hogy mindenki mássza meg a maga hegyét.

Oldalam: http://www.szendroszabolcs.hu/