Miért a Balkán?
Barangolás a Balkán különleges térségeiben
Miért a Balkán? Azért, mert közel is van és nagyon messze, valamint véleményünk szerint a világ egyik legizgalmasabb, legsokszínűbb, legváltozatosabb, legkülönlegesebb és az is biztos, hogy ősi törvényei miatt a világ legvendégszeretőbb régiója.
Történetek, hangulatok, különlegességek, furcsaságok és ízélmények a teljes Balkánról.
Szeretnéd feltenni a kérdéseidet, vagy észrevételed van a témával kapcsolatban? Írd meg nekünk az alábbi linkre kattintva! A beszélgetés során az általad beküldött témákról is szót ejtünk majd.
Kerekasztal előadói
Pap György
Pap György vagyok, az Explore Albania alapítója, túravezetője, több mint 10 éves (albániai) terep tapasztalattal. Jól ismerem, szeretem és tisztelem az országot, a természetet és az ott lakókat. A tömegturizmust elvi okokból nem támogatom, az aktív, tartalmas kikapcsolódást keresőknek viszont szívesen segítek tanácsokkal.
Fekete Mihály
1969-ben voltam először Jugoszláviában autóstoppal. Ahol először kiszálltam, Prisatina volt. Azóta is ezek az elzárt vidékek érdekelnek mint Macedónia, Montenegró, Albánia, Szerbia, Bosznia. Vagy negyvenszer jártam itt az elmúlt 50 évben. Mit ne mondjak, sokat változott itt minden!
A terület sokkal összetettebb, érdekesebb annál, hogysem egyszerre több ország bejárását is tervezzük. Ne a kilométer legyen sok, hanem az élmény.
Beszélek majd a térség történelméről, az emberek mentalitásáról, Jugoszlávia felbomlásáról, a mai helyzetről, valamint érdekes megtekintenivalókról a fő turistahelyeken kívül.
Lengyel László
Lengyel László vagyok, 1978-ban születtem a Nyugat-Dunántúlon. Egyetemi tanulmányaimat a Miskolci Egyetem Bányamérnöki karán folytattam kőolaj- és földgázbányászat szakirányon. Életem további szakaszára nézve meghatározóak voltak az itteni élmények. A természetjárás, a bükki, tátrai túrák örök emléket hagytak bennem. Korábban is szerettem utazni, kirándulgatni, de itt nevelődtem világcsavargóvá.
Ösztöndíjjal tanultam Moszkvában, és Ukrajnában, melyek szintén maradandó nyomot hagytak gondolkodásomban. A végtelen táj, az ember által nem háborgatott őstermészet, a különleges hangulatú városok, az aranykupolák, a kvász- és pirogárus nénikék, a néha, elsőre durvának tűnő külső, és a mögötte meghúzódó igazi, orosz lélek – egy olyan világ tárult fel előttem, mely teljesen magával ragadott, és a részévé is váltam. Sok mindent már nem kívülről, hanem belülről, résztvevőként szemlélek.