Hogyan szedjünk fel nyelveket?
Szóból ért az ember – avagy hogyan sajátítsunk el egy idegen nyelvet a helyiektől
Miért iszonyú nehéz az iskolában normálisan megtanulni egy nyelvet? Miért könnyű, amikor az életed részévé teszed? Miért fontosabbak a mozdulatok a szavaknál? Hogyan menekülj meg a nyelvtantanulástól? Hogyan kerüld ki a szótárfüzetet? Hogyan kommunikálj bármilyen nyelven sokkal sikeresebben egy pár trükkel? Miért jó más kultúrákban otthon lenni? További nyalánkságok, tanácsok és biztatás.
Idegen nyelvi környezetben az ember szivacsként szívja magába az új szavakat, kifejezéseket, szlenget stb. Így felmerül a kérdés: miért ne profitálhatnánk a családi nyaralások vagy egyéb utazások során? Mi lenne, ha nem csak a telefonunk tárhelye gazdagodna képekkel, hanem a memóriánk is – új, idegen kifejezésekkel?
Igen, kössük össze a kellemest a hasznossal! Beszélgessünk a helyiekkel, kérjünk tőlük útbaigazítást, keressük meg a közös témákat velük, legyünk nyitottak. A gátlásainkat és a félelmeinket pedig hagyjuk otthon.
Szeretnéd feltenni a kérdéseidet, vagy észrevételed van a témával kapcsolatban? Írd meg nekünk az alábbi linkre kattintva! A beszélgetés során az általad beküldött témákról is szót ejtünk majd.
Kerekasztal előadói
Kedves Annamária (Kedvesap)
Életem egyik legnagyobb sikerélménye az volt, hogy diákként szinte nulla nyelvtudással kimentem Olaszországba, majd egy évvel később, ha helyiekkel beszélgettem, nem vették észre, hogy nem vagyok olasz. Aztán egy évet tanítottam egy mexikói egyetemen, ami rendbe tette a spanyol tudásomat. A 12 éves iskolai német oktatás nem sokat ért volna, ha nem költözök ki Ausztriába fél évre. Éltem Londonban meg az USA-ban is egy kicsit, ami jót tett az angol kiejtésemnek. Az ötödik nyelv meglepetés, annyit elárulok, hogy a rossz tanítás miatt 20 éves koromig azt hittem, semmi tehetségem a nyelvekhez.
Ma már tudom, bárki képes a nyelvtanulásra.
Murányi Péter
Már tizenévesen meg kellett tanulnom két nyelvet, nehogy a körülöttem settenkedő gyanús alakok titokban eladjanak rabszolgának. Rájöttem, hogy minden nyelv külön világ, érdekes gondolatformák mellett hanglejtésekből, érzésekből, attitűdökből is áll, más szóval elválaszthatatlan a kultúrától. Részben ezért sem lehet jól megtanulni úgy, ahogyan az iskola börtönrácsai között próbálják.
Később kapcsolatba kerültem nyelvekkel (kultúrákkal), amelyek elvarázsoltak. A protestáns munkaerkölcs nem lévén erős oldalam, kutatni kezdtem, hogy lehet minél kevesebb erőfeszítéssel bennfentessé válni bennük. Nagyszerű felfedezéseimet tanfolyamokon tártam tévelygő embertársaim elé, majd könyv is íródott belőlük, melynek a bevezetőjét letöltheted innen.
A saját tanácsaimat azért néha érdemes megfogadnom. A múlt télen kiderült, hogy kéthetenkénti egy dumálástól az életben nem leszek folyékony perzsából. Úgyhogy a mostani télen belevetem magam egy egyhónapos intenzívbe, mint lemming a Bering-tengerbe. Ehhez fel kell még kajtatnom pár anyanyelvi beszélőt – ha van Pesten lakó perzsa ismerősöd, szólhatsz.
A nyelvtanuló képességünk genetikus, ezt azért jó tudni, nem? Meg itt van az új nyelvek felszívásával járó sikerélmény-halmaz is. Az érzés- meg gondolatvilágunkba beáramló friss levegő már csak ráadás. Vigyázz, nehogy rákattanj!