Gasztro kalandok utazás alatt – hol és mit együnk?
Belegondoltál már, hogy vajon milyen lenne a Balaton-part sajtos-tejfölös lángos nélkül? Vagy egy adventi vásár kürtős kalács nélkül? Egy falusi családi ebéd egy nagy fazék húsleves/főtt hús nélkül vagy egy vízparti nyári este szalonnasütés nélkül? Az ételek egy-egy nemzet kultúrájának elválaszthatatlan részei – és nem is érthetjük meg őket, ha nem kóstoljuk meg a hagyományos főztjeiket. Bár bizonyos ételek elsőre undorítónak vagy bizarrnak tűnhetnek, az adott országban közkedveltek és teljesen elfogadottak.
Tarts velünk a beszélgetésen, ha téged is érdekel, hogy:
• Hogyan válassz éttermet utazáskor?
• Mit (t)egyél, hogy elkerüld a hasmenést/gyomorfájást?
• Mik a legjobb kaják a Föld körül (amiket mi előadók ettünk?)
• Hol és hogyan szerezzünk be itthon egzotikus alapanyagokat?
• Melyek itthon a kedvenc éttermeink, ahol visszaköszönnek az utazás ízei?
• Milyen ételeket készíthetsz el olcsón és egyszerűen, ha hosszabb időt utazol a „drága” fejlett országokban?
Kerekasztal résztvevői:
- Patai Mercédesz (Én & Italy)
- Tóth Viki (KreatívKonyhakalandok)
- Hajdú Zsanett (Ízutazó és Kultitasting)
Szeretnéd feltenni a kérdéseidet, vagy észrevételed van a témával kapcsolatban? Írd meg nekünk az alábbi linkre kattintva! A beszélgetés során az általad beküldött témákról is szót ejtünk majd.
Kerekasztal előadói
Patai Mercédesz (Én & Italy)
Patai Merci vagyok, az Én & Italy szerzője, szenvedélyes utazó, olasz–magyar nyelvtanár, idegenvezető és az olasz kultúra megszállottja. Több mint 10 éve járom Olaszországot, hogy felfedezzem az ország legelrejtettebb zugait és különleges hagyományait. Blogomon nem csupán Olaszország látnivalóit, kultúráját és nyelvét mutatom be, hanem külön hangsúlyt kap az itáliai félsziget gasztronómiai öröksége is: a helyi szokások, a régiók ízei és a slow food mozgalom filozófiája.
Sok magyar Olaszországba utazva gyakran csak az itthon ismert „olasz” ízeket keresi, noha minden régió más és más gasztronómiai élményt kínál, helyi termékekkel, alapanyagokkal és tradicionális receptekkel. Célom, hogy bemutassam Itália valódi és autentikus ízeit, a slow food mozgalom szemléletét és a helyi alapanyagok fontosságát, így minden falat mögött kultúrát és történetet ismerhetünk meg.
Sztori: A gubana a Natisone-folyó völgyeinek egyik jellegzetes édessége, amit kizárólag ezekben a völgyekben készítenek. Amikor Udine közelében egy erdei faluban egy családnál vendégeskedtem, számtalanszor a gubana díjnyertes királynőjnél, Nonna Gabriellánál, ebédeltem és gubánát faltam, anélkül, hogy tudtam volna, hogy minden alkalommal díjnyertes falatokat falok. Nonna Gabriella gubánáihoz képest semmi volt az a gubana, amit Cividale del Friuli egy bárjában szolgáltak fel…, több szempontból is. Cappuccinót rendeltem és gubanát, mellé hoztak a tányérka szélén egy pohárka „vizet”. A pohárkában azonban nem víz volt, hanem grappa, amit meg is húztam. Amikor elkezdte marni a számat, beleköptem a cappuccinós pohárba. Vezetnem kellett, az alkoholt nem bírom, illetve el kellett mennem 3 gyerekért az oviba kocsival. Nem tudtam hirtelen, hogy melyik kínosabb: szólni a gyerekek szüleinek, hogy kora reggel lerészegedtem, vagy elegánsan kiköpni az alkoholos nedűt a kávézó teraszán.
Tóth Viki (KreatívKonyhakalandok)
Szenvedélyem az utazás és az ételek világa, és hiszem, hogy minden távoli táj ízei új perspektívát nyitnak az életünkben. Az utazásaim során nemcsak kultúrákat és új helyeket ismerek meg, hanem az ott élők gasztronómiáját is igyekszem felfedezni, hiszen egy nemzet konyháján keresztül közelebb kerülhetünk a közösség hagyományaihoz és életstílusához. A helyi piacon barangolva vagy egy hagyományos ételt megkóstolva nemcsak új ízekkel találkozom, hanem olyan ihletet szerzek, amely később a saját konyhámban is életre kel. A főzés számomra nem csak egy étel elkészítése, hanem lehetőség arra, hogy újraéljem az utazást – fűszerek, történetek és ízek formájában.
Legutóbbi dél-indiai csavargásom során, amikor csak tehettem, helyieknél szálltam meg vagy konyhákon önkénteskedtem. Így autentikus módon, tanfolyam nélkül sajátítottam el az indiai ételek és a fűszerezés titkait. Utazásaim során, csakúgy mint otthon, a fenntarthatóság és a természetesség iránti elköteleződés vezet, és ez a konyhámban sincs másként. Az ételek, amelyeket készítek, friss, helyi alapanyagokból születnek, és bár az egzotikus receptek inspirálnak, igyekszem megtalálni a helyi alternatívákat, úgy hogy megőrizzem az ételek eredetiségét. Örömmel osztom meg ezeket az élményeket és tippeket, hogy mások is átélhessék, miként válhat az utazás és a fenntarthatóság az életük természetes részévé.
Hajdú Zsanett (Ízutazó és Kultitasting)
Szenvedélyesen imádok enni és utazni. Másfél évtizeddel ezelőtt a férjemmel a bővülő fapados kínálatnak hála nekiláttunk utazgatni is: először csak évi egy-két alkalommal, majd egyre többet és egyre messzebbre. Első Európán kívüli utunk során Izraelben éreztünk rá, hogy milyen izgalmas egy teljesen más kultúra gasztronómiája – ezután nem volt megállás. 2016-ban világkörüli útra indultunk, ahol kifejezett célunk volt a világ ízeinek felfedezése is: erről szól a Kultitasting oldalunk. Eddig már több mint 40 országot fedeztünk fel, nemcsak látnivalók, hanem az ízek terén is.
Ételek tekintetében a kedvenc régiónk Délkelet-Ázsia, ahol a legjobbakat ettünk és itthoni főzéseinkhez is a legtöbb ihletet onnan merítjük. Egy jó kis maláj laksza, ománi fűszeres tea, vietnámi tésztasaláta éppúgy gyakran kerül nálunk az asztalra, mint egy jó kis olasz pasta.
Azóta a családunk két új taggal bővült, és mi célul tűztük ki, hogy számukra is hétköznapivá tesszük ezeket az ételeket. Az utazásaink ízeit itthon is próbáljuk megidézni, a recepteket pedig Veletek is megosztjuk az Ízutazó honlapon. A kalandjainkról a Facebook és Insta oldalainkon is igyekszünk beszámolni, inspirációt adni.
Facebook: Kultitasting I Ízutazó
Instagram: Kultitasting I Ízutazó