Fotózás és utazás
Ha nem elégszel meg azzal, hogy turista-fotókat készítesz vagy átlagos videós tartalmakat gyártasz, akkor segítek, hogy a következő szintre lépj!
Örök kérdés, hogy mit vigyünk magunkkal egy-egy utazásra, pláne, ha még meg is akarjuk örökíteni azt. Mi minden legyen az, ami fontos és elengedhetetlen kellék, hogy a fotóstáskába kerüljön, vagy hogyan gyártsunk minőségi tartalmat a mobiltelefonunkkal. Hogyan válasszunk témát, vagy találjuk meg az átlagos téma egyedi oldalát, hogyan vegyük fel a kapcsolatot a helyiekkel, figyeljük ki a legjobb fényviszonyokat, hogy válasszunk hátteret, mikor milyen eszközöket használjunk. Hogyan készítsünk tartalmakat TikTokra, Instára, népszerű közösségi média felületekre? Szó lesz némi fotóetikáról, valamint drónfotózásról is.
Kerekasztal résztvevői:
- Berentés Ágnes
- Bodzsoni Péter
- Dombovári István (Bumbi)
- Mónus Márton
Kerekasztal előadói
Berentés Ágnes
Geográfus-geológus-fotós-barlangi túravezető végzetséggel és képzőművészi múlttal rendelkezem. Kesze-kusza életutam vezérfonala /utólag visszatekintve/ mindig a természet és művészet valamilyen formában történő összekapcsolása ezáltal valami új létrehozása volt.
Egyetemi éveim két meghatározó dolgot adtak addigi burokban élt önmagamnak.
-nyitottságot a természet összefüggéseinek és erőinek megismerésére, saját, folyamatosan változó határaim megtapasztalására. Így váltotta a hotelt és tengerparton heverészést egyik pillanatról a másikra a vadkempingezős alacsony költségvetésű utazások, majd a nagy hátizsákos több napos/hetes civilizációtól elvonulós külföldi túrázások.
-és a barlangászatot. Kezdetben tiltakoztam ellene, később az élet vissza-vissza terelt erre az útra, mindaddig, még már saját akaratomból döntöttem, hogy mindent megteszek azért, hogy barlangász legyek és ez a világ váljon az életemmé.
Először járni ott, ahol ember előttem még soha, elsőként látni azt az érintetlen és sérülékeny világot, ahova fény sem hatolt még…. ez érlelte meg bennem az érzést, hogy mindenkinek meg akarom mutatni ezt a csodás világot, aki önerejéből nem láthatja. Ott tanultam meg fotózni, a képek pedig remek kiegészítői voltak sok éves múzeumpedagógiai és környezetnevelési munkámnak, a szemléletformálásnak.
Magyarország karsztterületei és a környező országok barlangjainak megismerése és dokumentálása után helyemet a több hetes nemzetközi expedíciókon találtam meg, ahol a civilizációtól elzárva, egy maroknyi csapat dolgozik a közös célért, etnikai hovatartozást félretéve, országhatárokat nem ismerve.
A mélyművelésű bányák felkeresése szintén foglalkoztat, hisz pusztulásuk miatt sok esetben első és utolsó ember vagyok, aki dokumentálja kultúrtörténeti múltunkat és az olykor ott jelen levő igen extrém körülményeket annak élő és élettelen világával együtt.
Fotósként ezen földalatti terek és az ott zajló tevékenységek dokumentálása vagy valami új látványvilág megalkotásával való kísérletezés foglalkoztat. A képek és a hozzájuk kapcsolódó újságcikkek pedig a föld alatti világhoz fűződő sztereotípiák átalakítását célozzák.
Az utazások és az expedíciók alázatra és tiszteletre nevelnek a természet erőinek nagyságával szemben. Érzékeltetik, mennyire törékeny az emberi élet, tanítanak és újabb kihívások felé hajtanak.
Munkásságomról bővebben:
Bodzsoni Péter
Bodzsoni Peti vagyok és kicsit több mint 5 éve fogtam kamerát a kezemben először, és azóta el se engedtem. Szerencsésnek mondhatom magam mert elég hamar sikerült a hobbimat hivatássá avanzsálnom. Fotózással kezdtem, de egy jóbarátom noszogatására belekóstoltam a videózásba, amiben szinte azonnal megtaláltam azt amivel mindig is akartam foglalkozni, de sosem tudtam hogy mi az. Azóta megfordultam sajtózásban, videóklipp forgatáson, esküvőkön és megannyi rendezvényen. De ami legközelebb áll hozzám a dokumentumfilm készítés és kalandos youtube videók készítése. Büszkén el is mondhatom hogy első doksim, ami a Magányos Határ címet viseli, még díjat is nyert!
De nemrégiben a Jane Goodall Intézet által még Ugandában is sikerült forgatnom az ember és természet közti konfliktusokról, amiből egy részletet láthattok a JUF-on is :))
Dombovári Tibor (Bumbi)
Dombovári Tibor „Bumbi” vagyok, de úgy általában Bumbi. 40 éve, egy kubai csavargás alatt vált valóvá gyerekkori álmom: búvárkészülékkel merülni egy korall-tengerben. Ettől a pillanattól lettem súlyosan függő, minden dolog amit ezután csináltam, csakis azt szolgálta, hogy eljuthassak a vágyaim tengereire. Ezért alapítottam sportszer boltot, kereskedelmi rádiókat, építettem bobpályát és voltak nagyreményű terveim más turisztikai attrakciókra is. Megtanultam hogyan lehet a vízalatti világot úgy lefényképezni, hogy más is hasonlóakat érezzen a fotóim láttán, mint amit én. Azóta vízalatti természetjárónak, vízalatti természetfotósnak tartom magam. Mára már több mint 2500 trópusi tengeri merülésem van. Fotóimat több, rangos nemzetközi pályázaton díjazták, számos cikkem jelent meg a National Geographic Magyarország lapjain. Itthon az Év Természetfotósa és az Év Természet fotója díjait is megkaptam. Ettől az évtől, – első természetfotósként – Balogh Rudolf díjas fotóművésznek hívhatom magam.
Mónus Márton
Mónus Márton szabadúszó fotóriporter és dokumentarista fotográfus, a Reuters és más jelentős külföldi sajtóorgánumok megbízásain dolgozik. Itthon és külföldön is emberi történeteket keres: a napi hírek és sportesemények mellett egy-egy közösség életét akár éveken át követi. Munkáival elnyerte az André Kertész-nagydíjat, valamint a Pictures of the Year International természet és tudomány kategóriájának első díját.