Csakhogy a valóságban Irán nem ilyen, az ország pedig nem az ajatollahokból és katonákból áll. Nem találkoztam még Iránban valóban személyesen is járt emberrel, aki nem lett Irán rajongó. A legendás iráni vendégszeretet ugyanis valóság, tényleg ott laknak a világ legkedvesebb emberei. (Burma mellett.) Útközben mindenféle kalandunk volt, többek között egy út melletti tevenézegető megállóban felmásztunk egy muzeális kamion motorháztetejére, ahol még majdnem a fejkendőink levételére is vetemedtünk! Iránban történt meg az is, hogy az egyik boltban a hátizsákomból kiesett, elhagyott útlevelemet utánamhozták, tehát nemcsak leadták a rendőrségen, hanem kinyomozták hol lakom, márpedig ehhez jónéhány hotelt fel kellett hívniuk. És a jótevőm mégcsak azt sem várta meg, hogy lemenjek megköszönni, egyszerűen leadta a recepción. Ezekszerint jó vevő lehettem… ☺

Jártunk Irán zöldellő teáskannájában, Gilan tartományban, Qomban, ami – ahogy egy iráni fiatal fogalmazott – a “totalitárius teokrácia” legszentebb helye, láttunk mézeskalács mecseteket és palotákat, ettünk mézédes gyömölcsöket, kipróbáltuk a falusi turizmust is és lett rengeteg közös fotónk a vendégszerető irániakkal. A mindenhonnan áradó “Welcome to Iran” mosoly azonnal lenyűgözött minket. Színorgiás mozaikok, színes ablakok, tükrös mecset túladagolás, zöldellő perzsa kertek, és szűnni nem akaró teameghívások kísérték utunkat a legnépszerűbb iráni városokban. Több furcsaság mellett Yazdban az is kiderült, hogy a perzsa-magyar két jóbarát, megnéztünk egy 4000 éves ciprust, láttunk egy igazi iranikum sportszínház féleséget, sáfrány gyorstalpalót is végeztünk, és szőnyeg fejtágítót is kaptunk. A klasszikus városok, a perzsa kultúra mellett Irán bővelkedik természeti különlegességekben is. Shiraztól délre a Perzsa-öböl járatlan szigetei, Hormuz és Qeshm színes geológiai csodái az út kiemelkedő élménye volt.

Erről, és sok más utamról részletes leírás rengeteg fotóval és praktikus infókkal a blogomon és Facebook oldalamon.