Kerekasztal

Stoppolásról A-Z-ig

Stoppos kisokos nemcsak stopposoknak

Az első hüvelykujj emeléstől a profi ride & jump-ig.
Stoppoltál már? Szeretnél stoppolni? Félsz stoppolni? Idegesítenek a stopposok? Vagy csak nem érted, hogy működik ez az egész?
Gyere, ülj le hozzánk, bízz bennünk, van pár jó sztorink…
Ez az a workshop, ahol nem blogíró, könyvkiadó, Facebook-posztoló, pénzért okoskodó megélhetési utazók osztják az észt. Mi azért leszünk ott, hogy amit valaha is tanultunk úton-útfélen, megosszuk Veletek.

Szeretnéd feltenni a kérdéseidet, vagy észrevételed van a témával kapcsolatban? Írd meg nekünk az alábbi linkre kattintva! A beszélgetés során az általad beküldött témákról is szót ejtünk majd.

Kerekasztal előadói

Bors Adrián

Miért a stoppolás az utazás legintenzívebb formája? Magyarországon minden harmadik fuvar: „Ugye már nem vesznek fel…?”

Stoppos vagyok. 15 éve stoppolok, eddig körülbelül 200 000 km van mögöttem – hüvelykujjal; de sosem a mennyiség, hanem a minőség a fontos. Amikor ott stoppolsz egy izlandi vulkán mellett és megcsap az Atlanti-óceán atomfriss levegője, nincs ahhoz fogható érzés…

Instagram
Stoppos verseny
Weblap

Ellenbacher Barbara

Nekem a stoppolás az emberekbe vetett bizalmamat adta vissza. Meggyőződésem, hogy receptre kellene felírni és akkor nem lenne annyi félelem a világban. Legmeghatározóbb élményem egy 3000 km-es stoppolás volt, ami észak-európai túrának indult egy barátnőmmel és egyedül, Franciaországban kötöttem ki… 🙂

A legelső kérdések, amit megkapok az az, hogy “Nem féltél?” vagy “Nem veszélyes?”. Erre azt szoktam mondani, hogy ha az ember a konnektort nyalogatja, az is veszélyes. De még veszélyesebb, ha tapasztalat helyett vélemények, elképzelések, fantáziák alapján alkot véleményt. Mint ahogy tettem ezt a stoppolás előtt. Engem ez tanított meg arra, hogy csak a tapasztalatra hallgassak.

Sok sztereotípia beigazolódott és még több nem. A kerekasztal beszélgetésen ezekről fogtok tudni kérdezni.

Mayer Marci

15 évesen kezdtem stoppolni.
Gödöllőre jártam suliba Pestről és a HÉV bérletre kapott pénz így mindig megmaradt zsebpénznek. Aztán rájöttem, hogy ez egy TÖK JÓ DOLOG és szépen benne is ragadtam a stoppolásban az azóta elmúlt 15 évben. A mai napig ‘szellemi kalandként’ élem meg a fuvarokat, a beszélgetéseket, találkozásokat. Néhány év alatt bestoppoltam Európa érdekesebbnek tűnő régióit, majd figyelmem a kelet felé fordult. 23 évesen jött a nagy szerelem: eljutottam stoppal Oroszországba, annak sok ezer bestoppolható kilométere, tája és lakói azóta is bűvöletben tartanak.
Fő profilom a ‘nomád autostopp’, ami a kirándulás és a stoppolás kombinációja, jellemzően pénz használata nélkül. Ilyen stílusban stoppoltam haza 2014-ben az Észak-Koreai határról 18000 km-t.
A múlt évben Budapestről a Pamíron keresztül Szecsuánba indultam stoppal, egy közepesen sikeres túra kerekedett belőle… 🙂
Legfrissebb kedvenc időtöltésem a belföldi mikrostop: számomra ismeretlen hazai régiókban pici falvak között stoppolok, a sofőrökkel beszélgetünk a mindennapjaikról, munkáról, családról, politikáról, a világ dolgairól.
Gyere el a kerekasztalunkra, ha stoppolsz azért, ha még nem azért, ha meg szerinted hülyeség, akkor meg azért!
Jó sztorik, trükkök, tippek, statisztikák, kalandok és a Te kérdéseid!

Csonka Gábor (Vándorboy)

Vándorboy vagyok, nem áll tőlem messze a kalandozás. A korábbi életemben is ezt tettem, független rádióztam, Buddhista Főiskolán tanultam, világutazó lettem, majd ezen fesztivál létrehozója, működtetője vagyok, s egyébként túravezetőként dolgozom több cégnek is, 33 országba már csoportokkal is voltam.

Mivel 155 országban utaztam, utazásaimról, gondolataimról a blogomban olvashattok.
Mindig utaztam, stoppal, über low budget… aludtam sivatagban, dzsungelben, hegyekben a szunyoghálómban, hálózsákomban. Sátor nélkül. Having home nowhere, being home everywhere. De az én utamat követtem, épültem és tanultam belőle. Boldog voltam. Nem könnyű út, de stoppoláskor annyira feltöltődik az ember, hogy van a világon még segítőkészség, együttérzés, hogy ez 13 éven keresztül az úton tartott. Stopposként. Egyedül. Kíváncsian. Töltekezve.
Blogomban erről is írtam anno egy bejegyzést és mind a mai napig életem és emlékeim nagy része kötődik ehhez. Én nagyon örülök, hogy a fiatalok között is vannak, akik erre az útra lépnek. Őket szeretném inspirálni, bátorítani, mert érdemes elindulni az ismeretlenbe, hiszen az élet a komfortzónán túl kezdődik.

Nagy Miklós

Fekete Zoltán

Környei Dorottya

Méreg Attila

A stoppolás kaland = az élet is kaland!!
Biztos ennyi stoppos egy asztalnál különleges alkalom lesz és bombázhattok kérdésekkel és meghallgathatjátok furábbnál furább és legizgalmasabb történeteinket.
Én személy szerint ültem már mentőautóban, rendőrautóban, platón és vett már fel ismerős is kétszer! Szóval rengeteg minden meg tud történni, csak bízni kell!
Legutoljára pár hete ad hoc Japánban kellett stoppolnom egy tájfun miatt…

Instagram: @attilapoison
Utazásaimról írások: https://www.facebook.com/groups/1466710153377701/
Youtube-csatornám: https://www.youtube.com/watch?v=v6LNGNtkG-c
Hosszabb interjú velem: https://24.hu/kulfold/2018/08/04/a-magyar-kukabuvar-aki-korbeutazta-a-vilagot-es-becsnel-jobb-helyet-nem-talalt/

0