Egy nap „gondoltam egyet” és felkerekedtem, hogy eltekerjek a Dunakanyarból egészen Új-Zélandig…

Ezen gondolat megvalósításához kellett: másfél év, egy sátor, egy hálózsák, néhány hétköznapi eszköz, és nem utolsósorban egy bringa. (Amely jelen esetben egy „Csepel” – bár nem az a libakergető típus…)

Élménybeszámolómban szeretném bebizonyítani, hogy nem lehetetlen dolog kerékpárral eljutni a bolygó másik oldalára. Igaz, kell hozzá egy kis merészség, elvetemültség, elszántság…

Miket láttam és tapasztaltam az utam során „meglátogatott” 15 országban?
Milyen kapcsolatba kerültem az emberekkel, az állatokkal? Milyen érzés eggyé válni a természettel?

Milyen sátrazni a tigrisek és krokodilok földjén?
Milyen kenguruk dobogására, koalák horkolására ébredni?
Milyen farkasszemet nézni egy királykobrával?

Mindezekből adok ízelítőt, miközben elmeselém teljes utazásom történetét…