Kerekasztal

Cápák, felhőkarcolók, denevérek és csillagfény

Merülj el a fényképezés járatlan útjain!

Az idei fesztiválon egy különleges fotós kerekasztalra invitálunk, ahol világhírű alkotókkal találkozhatsz és kérdezhetsz is tőlük.

A tengerek mélyétől a bányák és barlangok rejtett világán át az élő természet és vadvilág lenyűgöző pillanataiig, egészen a városi magaslatokig és vasútvonalakig minden irányt bejárunk, ami túllép a hétköznapi látókörünkön.

Vendégeink: Máté Bence és Potyó Imre természetfotósok, Dombóvári Tibor (Bumbi) búvárfotós, Rizsavi Tamás város- és vasútfotós, a beszélgetést pedig Berentés Ágnes, a föld alatti világ fotósa vezeti.

Várnak rád kiemelkedő alkotók, meghökkentő történetek, új nézőpontok és inspiráló beszélgetések – mert néha elég csak más szemmel tekinteni a világra, hogy valami igazán egyedit alkossunk!

Szeretnéd feltenni a kérdéseidet, vagy észrevételed van a témával kapcsolatban? Írd meg nekünk az alábbi linkre kattintva! A beszélgetés során az általad beküldött témákról is szót ejtünk majd.

Kerekasztal előadói

Berentés Ágnes

Geográfus-geológus-fotós-barlangi túravezető végzetséggel és képzőművészi múlttal rendelkezem. Kesze-kusza életutam vezérfonala /utólag visszatekintve/ mindig a természet és művészet valamilyen formában történő összekapcsolása ezáltal valami új létrehozása volt.

Egyetemi éveim két meghatározó dolgot adtak addigi burokban élt önmagamnak.

-nyitottságot a természet összefüggéseinek és erőinek megismerésére, saját, folyamatosan változó határaim megtapasztalására. Így váltotta a hotelt és tengerparton heverészést egyik pillanatról a másikra a vadkempingezős alacsony költségvetésű utazások, majd a nagy hátizsákos több napos/hetes civilizációtól elvonulós külföldi túrázások.

-és a barlangászatot. Kezdetben tiltakoztam ellene, később az élet vissza-vissza terelt erre az útra, mindaddig, még már saját akaratomból döntöttem, hogy mindent megteszek azért, hogy barlangász legyek és ez a világ váljon az életemmé.

Először járni ott, ahol ember előttem még soha, elsőként látni azt az érintetlen és sérülékeny világot, ahova fény sem hatolt még…. ez érlelte meg bennem az érzést, hogy mindenkinek meg akarom mutatni ezt a csodás világot, aki önerejéből nem láthatja. Ott tanultam meg fotózni, a képek pedig remek kiegészítői voltak sok éves múzeumpedagógiai és környezetnevelési munkámnak, a szemléletformálásnak.

Magyarország karsztterületei és a környező országok barlangjainak megismerése és dokumentálása után helyemet a több hetes nemzetközi expedíciókon találtam meg, ahol a civilizációtól elzárva, egy maroknyi csapat dolgozik a közös célért, etnikai hovatartozást félretéve, országhatárokat nem ismerve.

A mélyművelésű bányák felkeresése szintén foglalkoztat, hisz pusztulásuk miatt sok esetben első és utolsó ember vagyok, aki dokumentálja kultúrtörténeti múltunkat és az olykor ott jelen levő igen extrém körülményeket annak élő és élettelen világával együtt.

Fotósként ezen földalatti terek és az ott zajló tevékenységek dokumentálása vagy valami új látványvilág megalkotásával való kísérletezés foglalkoztat. A képek és a hozzájuk kapcsolódó újságcikkek pedig a föld alatti világhoz fűződő sztereotípiák átalakítását célozzák.

Az utazások és az expedíciók alázatra és tiszteletre nevelnek a természet erőinek nagyságával szemben. Érzékeltetik, mennyire törékeny az emberi élet, tanítanak és újabb kihívások felé hajtanak.

Munkásságomról bővebben:

Facebook
Weboldal
YouTube

Dombóvári Tibor (Bumbi)

Dombovári Tibor „Bumbi” vagyok, de úgy általában Bumbi. 40 éve, egy kubai csavargás alatt vált valóvá gyerekkori álmom: búvárkészülékkel merülni egy korall-tengerben. Ettől a pillanattól lettem súlyosan függő, minden dolog amit ezután csináltam, csakis azt szolgálta, hogy eljuthassak a vágyaim tengereire. Ezért alapítottam sportszer boltot, kereskedelmi rádiókat, építettem bobpályát és voltak nagyreményű terveim más turisztikai attrakciókra is. Megtanultam hogyan lehet a vízalatti világot úgy lefényképezni, hogy más is hasonlóakat érezzen a fotóim láttán, mint amit én. Azóta vízalatti természetjárónak, vízalatti természetfotósnak tartom magam. Mára már több mint 2500 trópusi tengeri merülésem van. Fotóimat több, rangos nemzetközi pályázaton díjazták, számos cikkem jelent meg a National Geographic Magyarország lapjain. Itthon az Év Természetfotósa és az Év Természet fotója díjait is megkaptam. Ettől az évtől, – első természetfotósként – Balogh Rudolf díjas fotóművésznek hívhatom magam.

Facebook

Máté Bence

Gyerekkorom óta a természet vonzásában élek. Mindig is lenyűgözött az állatok világa, a rejtett pillanatok, amelyeket csak türelemmel és alázattal lehet észrevenni. A fotózás számomra nem egyszerűen munka, hanem életforma: egy eszköz arra, hogy közelebb hozzam az emberekhez a természet szépségeit és törékenységét.

Hiszem, hogy a természetfotós feladata nemcsak a lenyűgöző képek elkészítése, hanem a környezet tiszteletének és védelmének közvetítése is. Ezért törekszem mindig arra, hogy úgy mutassam meg az állatokat, ahogyan ők maguk élnek, zavarás nélkül, a maguk természetes közegében.

Az életemet a kitartás, a kíváncsiság és a természet iránti mély tisztelet határozza meg. Meggyőződésem, hogy ha hagyjuk magunkat elmerülni a természet ritmusában, megtanulhatjuk újra, mit jelent igazán jelen lenni a világban. A fotózás számomra egy híd ember és természet között – és minden képemmel ezt a kapcsolatot szeretném erősíteni.

Facebook
Instagram
Weboldal

Potyó Imre

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa vagyok, ahol környezeti nevelőként dolgozom a börzsönyi Hiúz Ház látogatóközpontban. Egyetemi tanulmányaimat Szegeden végeztem környezettudományi szakon, természetvédelmi szakirányon (SZTE TTK). Korábban kutatóként dolgoztam az MTA intézeteiben (Duna-kutató Intézet és Talajtani Intézet), az MME tagjaként pedig madártani vizsgálatokat végeztem. Természetfotózással 2007-ben kezdtem el foglalkozni. Autodidakta módon képeztem magam tagja vagyok a Nimród Fotóklubnak és a naturArt-nak.

A természetfotózás és a közben megélt élmények átadása a szenvedélyem. Szívügyem a tudatformálás, így képeimmel, előadásaimmal ismeretterjesztő cikkeimmel és túráimmal már sokakat hoztam közelebb a természethez. Évek óta rendszeresen publikálok az Élet és Tudományban, a Varázslatos Magyarország magazinban, valamint további újságokban és online felületeken.

Magyarországon kétszer kaptam meg Az Év Természetfotósa címet és A magyar természetfotó nagydíját. Továbbá évek óta sikerrel szerepelek a legkomolyabb nemzetközi természetfotós megmérettetéseken is. A világ legrangosabb pályázatán, a Wildlife Photographer of the Year-en például már 7 képemet különdíjban részesítették, 2023-ban Dubajban pedig megnyertem a világ legnagyobb összdíjazású fotópályázatának fő kategóriáját. Ezek a megmérettetések számomra azért kiemelten fontosak, mert az ezekhez kötődő vándorkiállítások, albumok és online hírek révén képeim milliókat szólíthatnak meg és a különleges fajok története, viselkedése ezek segítségével a világ számos pontjára eljuthat.

Kedvenc helyszíneim a börzsönyi patakvölgyek, gerincek, bányák és lakóhelyem, a gödi ártér. Kezdetben szinte minden érdekelt, az utóbbi években viszont főleg azokat a témákat keresem megszállottan, amelyek kevésbé ismertek még a természetfotósok előtt is.

Legtöbbször magam fedezem fel a természetet, gyakran álmodozom, kísérletezek, és sokat kalandozom odakint az éjszakában. Szeretem a széleslátószöggel készített közelképeket, a merész perspektívákat, kompozíciókat és a makrófotózást. Egy-egy izgalmasabb fotóstéma kidolgozásán gyakran hosszú heteken át dolgozom.

Mottóm: Olyat láttatni és úgy, ahogyan kevesen.

Rizsavi Tamás

Rizsavi Tamás fotográfus munkássága sokaknak ismerős lehet: a népszerű fotóművész Facebook és Instagram oldalain már százötvenezres követőtáborral rendelkezik. A Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett fotós képein elsősorban Budapest és Magyarország ikonikus helyszíneit mutatja be mindig valamilyen különleges perspektívából. Kétszer is megnyerte a „Magyarország 365” elnevezésű fotópályázatot, amelynek immáron a zsűrijében foglal helyet. Az eredetileg mozdonyvezetőként dolgozó fotográfust egyedi látásmódja mára hazánk egyik legnépszerűbb fotográfusává, Magyarország képes krónikásává avanzsálta a művészt.