Korea és Japán, a felkelő nap országa
Japán vagy Dél-Korea? Sushi vagy bibimbap? Csendes zenkertek vagy neonfényes utcák?
A Távol-Kelet nem csak egy pont a térképen, hanem egy életérzés – és minden utazó másképp éli meg.
Gyere, hallgasd meg, hogyan látják a térség varázsát azok, akik már belevetették magukat a forró fürdők gőzébe, a városi forgatagba és a kulturális különbségek sűrűjébe. Itt minden felhőkarcoló mögött ott van a több száz éves kultúra és történelem is, amely végérvényesen összeköti és hidat képez múlt és jövő között.
De mit lát ebből az utazó, aki először lép Ázsiának ebbe a részébe? Miként érthetjük meg a helyi szokásokat, a társadalom finom jelzéseit, és hogyan reagáljunk a kulturális különbségekre nyitottan és kíváncsian?
E kerekasztal-beszélgetésen két különböző, mégis összefonódó világba pillantunk be – abba a Távol-Keletbe, amely talán közelebb van, mint gondolnánk.
Szeretnéd feltenni a kérdéseidet, vagy észrevételed van a témával kapcsolatban? Írd meg nekünk az alábbi linkre kattintva! A beszélgetés során az általad beküldött témákról is szót ejtünk majd.
Kerekasztal előadói
Bejczy-Kovács Laci
Japán barátaink révén 20 éve ismerkedek a japán kultúrával és két alkalommal látogattam el japánba. Hokkaidó kivételével bejártam a többi fő szigetet és megnéztem Okinawát is. remélem, még lesz alkalmam visszamenni mert a gasztronómia, kultúra, hagyományok, történelem sokszínűsége és a gyönyörű táj ezernyi érdekes és izgalmas témát szolgáltat az utazóknak. Emellett Japán biztonságos és nagyon tiszta, jól szervezett ország, barátságos és tisztelettudó emberekkel, ahol nincsenek kockázatai az utazásnak.
Sztori: Shikoku szigetén Couchsurfing keretében érkeztem egy családhoz. Kedvesen fogadtak, finom vacsora, beszélgetés. Majd a végén közölték, hogy aludni nem náluk fogok. Ezen kicsit meglepődtem. De gyorsan hozzátették: a házukkal szemben lévő 8 emeletes szálloda a család tulajdona, és ott készítettek elő nekem egy szobát, mert az kényelmesebb mint az ő házuk.
dr. Horváth-Somogyi Eszter (JUSTdiariesTravel)
A mi kapcsolatunk Dél-Koreával 10+ éve kezdődött és túl megannyi koreai pop bandán, sorozaton, nyelvkurzuson és egy nyelvvizsgán, 2023-ban célba értünk. Rajongásig oda vagy a koreai kultúráért, és örömmel láttam mennyire élvezte a család minden tagja ezt az utunkat.
Végigettük Szöult, megnéztünk sok populáris helyet, de volt 1-2 egyedi élményünk is, pl. amikor tetováltattam Szöulban.
Átéltük, hogy veszi el az összes lámpalázad és feszengésed egy 3 éves kislány, aki fesztelenül kezdd el a Gangnam szobor előtt a világhíres zenére (Gangnam style) az ikonikus mozdulattal táncolni. Ez a kislány a mi kislányunk volt. Még az idegenek is táncra perdültek mellettünk.
Perger István
Perger István vagyok. A Keletiből Hongkongba blog szerzője.
Egyszer elutaztam a Keleti pályaudvarról Hongkongba. Oroszországon, Mongólián, Észak-Koreán, Tibeten át.
Tíz évvel később pedig visszafelé, Hongkongból a Keletibe, teljesen más útvonalon. Végig Kínán, át Pakisztánon, aztán keresztül Afganisztánon, Iránon, Törökországon. Ahol lehetett, vonattal.
Már gyerekként és egyetemistaként is vonattal utaztam be Európát, Észak-Norvégiától Dél-Olaszországig, Észak-Írországtól Lisszabonig, Szicíliáig és Isztambulig.
Azóta pedig elég alaposan bejártam az egykori selyemutak vonalát. Voltam Irakban és Szíriában, az összes isztánban az Aral-tó medrétől az afgán Kandahárig, a bajkonuri űrközponttól Iszalambadig, a Kaukázusban Abháziától Karabahig.
Természetesen sok más helyen is jártam Mexikótól Togón át Ausztráliáig.
De tény, hogy leginkább a Kelet érdekel – annak történelme, kultúrái, ízei, hangulatai.
Eddig 85 országban jártam.
Örömmel mesélek róluk.
Újabban útifilmekben is.
Ez a Szíriáról, ez pedig a Tádzsikisztánról szóló útifilmsorozatom.
Elérsz az alábbi linkeken:
Facebook
Instagram
Weboldal
YouTube
Szijártó Zsófia (Travel, eat, experience with Sofi)
Szijártó Zsófinak hívnak, de a legtöbben csak Szofinak becéznek. A hivatásomat tekintve orosztanár és tolmács vagyok, ám a szívem mélyén világpolgárnak vallom magam, az utazásaimról pedig lassan már 10 éve vezetek blogot.
Nagyjából ennyi ideje annak is, hogy egy önkéntes projekt során egymásra találtunk a férjemmel is, aki aztán az állandó útitársammá vált.
Az eddigi legélménydúsabb időszakunk 2022-ben kezdődött, amikor felmondtunk a munkahelyünkön, majd kezdésként elindultunk az El Camino zarándokúton, amelyet aztán egy 26 hónapos világkörüli út követett. Több mint két esztendő alatt 6 kontinensen összesen 36 országba jutottunk el, ahol tengernyi élménnyel, tapasztalattal, barátsággal gazdagodtunk, s megannyi kalandban volt részük. Többek között: önkénteskedtünk Srí Lankán és Kambodzsában, Indonéziában búvárvizsgát tettünk, 5600 m-es vulkánt másztunk meg Chilében, Namíbiában ellátogattunk a Himba és Damara törzsekhez, keresztül-kasul bejártuk Új-Zélandot stb.
Japánba és Dél-Koreába is ekkor jutottunk el, sőt Észak-Koreát is megcéloztuk, de akkor még mindig le voltak zárva a határai, így csupán DMZ-ig jutottunk. Japán teljesen elvarázsolt, főleg a vidék és a természet. Összesen 9 intenzív hetet töltöttünk ott, amelybe nem csak városok, világörökségek és gasztroélmények, ám egy embertpróbáló hosszútávú túra is belefért. Dél-Koreára pedig egy hónapot szántunk, főleg Puszant, Szöult, valamint a különleges Jeju-szigetet jártuk be.