Családos utazás
Bátorító ötletek családosoknak
Családosan utazni? Nem csak lehet – érdemes is!
Igaz, hogy egy kicsit több szervezést és némi rugalmasságot igényel, de cserébe olyan közös élményekkel gazdagodunk, amik egy életre szólnak – gyereknek, szülőnek egyaránt.
A mostani kerekasztal résztvevői már nem is nagyon tudják elképzelni az utazást a gyerekeik nélkül. Hogy miért? Ezt mindannyian elmeséljük majd – és bár mindegyik történet más, egy dolog biztos: a világ felfedezése családként még különlegesebb.
Képviseljük az egészen különböző utazási formákat: - van köztünk, aki kisgyerekkel indult el az első útra, mások már három gyerekkel vágnak neki kalandoknak, – autóval, biciklivel vagy repülővel, – hosszabb távra vagy csak egy hétvégére, – hegyekbe vagy városba, – itthon és messze földön is.
Egyvalami közös bennünk: nem lemondtunk az utazásról a gyerekek miatt – csak újra gondoltuk. És most már el sem tudnánk képzelni másképp.
Gyere, hallgasd meg a történeteinket – lehet, hogy te is kedvet kapsz a következő közös kalandhoz!
Szeretnéd feltenni a kérdéseidet, vagy észrevételed van a témával kapcsolatban? Írd meg nekünk az alábbi linkre kattintva! A beszélgetés során az általad beküldött témákról is szót ejtünk majd.
Kerekasztal előadói
Bérczes Judy (Utazóanya)
Sokan azt gondolják, hogy ha valakinek gyereke születik, akkor onnantól „mindennek vége”, és nem lehet addig utazni, míg nagyobb nem lesz. „Úgysem emlékszik rá” vagy „minek cipeled magaddal szegényt, nem erre van szüksége” és hasonlók hangoznak el, miközben sok friss anyuka vágyna rá, hogy babával is utazzon.
Mi 22 országot bejártunk négy kontinensen a három pici gyerekünkkel, és rengeteg csodás élményben volt részünk közösen. Én csak bátorítani tudok mindenkit, hogy merjen belevágni babával is! Az iker babáinkkal kilenc hónapos korukban indultunk el Thaiföldre, két éves korukban pedig, amikor már a húgicájuk is megszületett, bejártuk Montenegrót. Három három év alatti picivel Mexikóban kalandoztunk.
A felejthetetlen élményeink közé tartozik a Szaharában való sátrazás és tevegelés, mexikóvárosi utcai ételek felfedezése, a grúz Kaukázus gyönyörű tája, maldív helyi lakossággal való ismerkedés egy lakott szigeten, de a legnagyobb lezárások alatt bejárni Montenegrót is nagyon különleges élmény volt. És ne felejtsük el Izland vulkanikus hangulatát, természetes geotermikus gyógyfürdőit, természeti csodáit, vagy amikor mérgező grönlandi cápát kóstoltunk.
Igen, a gyerekek is!
A mottóm az, hogy az egész világ egy játszótér. Nem kell külön bababarát programokat és játszótereket keresni, mert a piciket minden érdekli körülöttünk, legyen az barangolás az erdőben, városnézés vagy kilátás egy toronyból, mindenbe be lehet őket vonni.
Az évek során elsajátítottam a minimalista pakolás mesterségét is, így egy hétre Izlandra már feladott poggyász nélkül utaztunk öten. Minek felesleges cuccokat magunkkal cipelni, hiszen a három picúrt is sokszor mi cipeljük 😀
Dr. Horváth-Somogyi Eszter (JUSTdiariesTravel)
Az utazás Gombóc Artúrjaként mindenféle utazást szeretek: belföldit és külföldit, egynapos kiruccanást és kéthetes kalandot, autós hosszú hétvégéket, közeli repülős utakat, országokon átívelő road tripeket vagy akár messzi, interkontinentális felfedezéseket. Lehet a szállásunk kemping, apartman vagy all-inclusive hotel – mindegy, csak úton legyünk.
Számomra az utazás élménye nem a reptéren kezdődik, hanem már az első ötletnél. Imádom a tervezést (igen, még azt is! 🙌🏼), a kutatást, az útvonalak megrajzolását. Aztán jön az utazás maga, majd a hazaérkezés, amikor fáradtan, de élményekkel telve huppanunk le a kanapéra – és máris jöhet a következő út álma.
Nálunk minden belefér: városnézés, strandolás, kirándulás. Szeretek kreatívan bemutatni helyeket, programokat, termékeket, amik számunkra tényleg beváltak. Nem vagyunk luxusutazók – inkább a jó „deal”-ek lelkes vadászai vagyunk, és gyakran találunk kincseket ott is, ahol elsőre nem is sejtené az ember.
Bárhová is fúj minket a szél, minden utazás nyomot hagy bennünk – mint egy tetoválás. Formál minket, gazdagít, hozzánk ad. Imádunk felfedezni, tapasztalni, megismerni új helyeket, embereket, kultúrákat. Hiszek abban, hogy ezek az élmények kisgyerekkorban különösen mélyen épülnek be, és segítenek egy nyitott, modern szemléletű felnőtté válni.
Dobi Zsófia (SophiesTravellingfamily)
Dobi Zsófi vagyok, háromgyerekes anyuka, gyógytornász és szenvedélyes utazó.
Szeretném megmutatni, hogy a kisgyermekes utazás nem csak lehetséges, hanem élvezetes is. Az ő szemüvegükön keresztül mi is rengeteg plusz csodát észreveszünk – segítenek lelassulni, és meglátni a szépséget a hétköznapi dolgokban is.
1, 4 és 6 éves gyerekeinkkel már 4 földrész számos országában jártunk. Pancsoltunk már Mexikó cenotéiben, túráztunk Thaiföld dzsungeleiben és hasítottunk oldtimerrel Kubában…
Hiszem, hogy bár nem fognak emlékezni minden részletre, a közös felfedezés és minőségi idő rengeteget ad nekik is. Együtt éljük át, ahogy kinyílik a világ – rugalmasságot, elfogadást, nyitottságot tanulunk.
Legyen szó rövid kirándulásokról, kempingezésről, lakóautós kalandokról vagy tengerentúli utakról – mi mindenevők vagyunk. Mindezt saját szervezésben, gyerekbarát szemlélettel valósítjuk meg.
Ha te is szeretnél útra kelni gyerekekkel – vagy csak kíváncsi vagy, hogyan lehet ezt örömteli módon megélni –, jó helyen jársz!
Instagram-oldalamon sok-sok tippet és beszámolót találsz – gyere, tarts velünk!
Zita és Árpi (360fok bringa, Honeymoon around the world)
Zita és Árpi vagyunk, egy utazni nagyon szerető házaspár. Mielőtt megszülettek a gyermekeink, kissé elhúzódott a nászutunk, ugyanis 4 évig, 5 hónapig, 3 hétig és 2 napig (de kiszámolja…? 😀 ) utaztunk 46 országban 5 kontinensen, ráadásul bringával közben 40 ezer kilométert, az egyenlítő hosszát megtéve. Ezek után nem csoda, hogy a gyerekeinkkel is megyünk amikor csak tudunk. Nem vagyunk országszámolósak, mert tényleg nem ez számít, hanem hogy ott mit élünk meg együtt, és milyen élményeket, tapasztalatokat szerzünk, de egyszer egy hosszú utazás alatt kiszámoltam, hogy a legnagyobb gyermekünk, aki most múlt 6 éves, már 20+ országban járt. Hogy mi hányban, azt nem számoljuk, de valahol 70 és 100 között lehet…
A gyerekekkel utaztunk már hátizsákkal (Maderián kb. 60km túráztunk akkor még csak egy szál gyerekkel, aki akkor volt másfél éves), vonattal, bringával, repülővel, autóval, lakóautóval, egyszóval tényleg sokféleképpen. A leghosszabb út 2 hetes volt, a legrövidebb pedig két órás a szomszéd kerületbe, de természetesen az is bringával. 🙂 Tudtátok, hogy Pesten is van egy kilátó, méghozzá egy első osztályú, tiszta mosdós, kávézós, nagyon szuper játszótér mellett? 🙂
Amit az utazásaink közül a teljesség igénye nélkül talán leginkább kiemelnék, azok a friss, idei és tavalyi nagyobb élmények, immár három gyerekkel:
- Tavaly tavasszal 3 részletben elbringáztunk az Adriai-tengerig a 3 gyermekkel, először Grázban, majd Ljlubljanában megszakítva az utat. Hazavonatotunk, apa dolgozott pár hetet, aztán ott folytattuk az utazást, ahol abbahagytuk. Közben gyönyörű helyeket látogattunk meg Ausztriában, Szlovéniában, Olaszországban, na és persze az első néhány napon idehaza. Volt, hogy közben sátraztunk is, igaz, kora tavasszal a hegyek között a 3 gyerekkel az már kicsit nekünk is meredek volt.
- Idén amíg Zita zarándokolt a Camino Hungarón Budapest és Pozsony között, addig én (Árpi) a három gyerekkel napközben bringáztam. A gyerekek utánfutóban, saját bringán, és gyerekülésekben utaztak velem. Anyával csak este találkoztunk mindig újra, így napközben sok év után újra egymaga zarándokolhatott, amire már nagyon vágyott, és hát bőségesen ki is érdemelte ezt az énidőt. Én pedig abszolút minőségi időt tölthettem a három gyermekünkkel, hiszen muszáj voltam 100%-ban rájuk fókuszálni, amikor csak én voltam velük reggeltől estig. Esténként mindig újra találkozunk anyával, és közös szálláson aludtunk.
- Idén nyáron lecsaptunk egy napi 1 eurós relocationre, aminek a keretében gyakorlatilag üzemanyat és autópályadíj költségen átvittünk egy lakóautót Münchenből Portoig 10 nap alatt. Az egész utazás bruttó 13 nap volt, és egy hatalmas, gyönyörű kaland volt, ugyanakkor rettentő fárasztó is. Ma már másképp csinálnánk, sokkal lassabban és lájtosabban, viszont úgy tűnik, ebből a gyerekek semmit nem érzékeltek, mert ha megkérdezzük tőlük, hogy tetszett-e a lakóautózás, akkor mindig gondolkodás nélkül rávágják, hogy igen, és csináljunk még ilyet.
Egy szó, mint száz, ha Európán belüli kisgyerekes utazásra vagy kíváncsi, és azon belül gyakorlatilag bármilyen alfalájra az utazásnak, akkor valószínűleg tudunk neked izgalmas, bátorító történeteket mesélni, vagy hasznos ötleteket adni.
Ja igen, hordozásban, EC-ben, mosipelusozásban, babajelbeszédben, kétnyelvű szülőségben is van tapasztalatunk, szóval igazi UFO-szülők vagyunk, ráadásul még büszkék is vagyunk erre! 🙂
Zsana és Ábel (Ínyencbaba, Kultitasting)
Kultitasting vagyis Hajdú Zsanett és Szemán Ábel. Tizennégy éve utazunk együtt és most már két kisgyerekkel járjuk a világot. Két szenvedélyünk van: az evés és az utazás. Legnagyobb kalandunk, hogy 2016-ban útnak indultunk, hogy hat hónap alatt hátizsákkal körbe utazzuk és együk a nagyvilágot. A kalandozások a hazatéréssel sem értek véget, azóta is lelkes utazók vagyunk, eddig már több mint 40 országot fedeztünk fel, nemcsak látnivalók, hanem az ízek terén is.
Gyerekkel utazni? Még szép! Ez már az az első gyerkőc érkezése előtt sem volt kérdés. Még kicsit mindentől is tartva vágtunk neki az első közös repülős utunknak Izraelbe, amikor Olívia 5 hónapos volt. A kezdeti bizonytalanságokból sok-sok tapasztalat, az egy gyerekből idő közben pedig kettő lett. Azóta négyesben túrázunk, bicajozunk vagy épp fedezzük fel a szlovén hegyeket, Tenerifét, az Azori-szigeteket, vagy épp Thaiföldet.
Egy kicsit pedig a másik szenvedélyünkről, ami az evés. Ezt bizony babával, kisgyerekkel is lehet, erről szól az Ízutazó oldalunk, ahol az utazások inspirálta családi recepteket osztunk meg. A gyerekbarát hely pedig nálunk egyértelműen nem a gyerekmenüt, hanem egy IKEA antilop etetőszéket jelent, bárhol. Éppúgy eszünk a talponálló büfében az olasz tengerparton, piacokon Thaiföldön, mint ülünk be velük egy fine-dining étterembe a Balaton partján.
Az utazás a gyerekekkel nagyon más lett, sok dolgot el kellett engedni, de mellette megtanultunk gyermeki szemmel mindenre rácsodálkozni és egy kicsit lelassulni. Utóbbi a legnehezebb. A kalandok pedig folytatódnak, tarts velünk!
Facebook: Kultitasting I Ízutazó
Instagram: Kultitasting I Izutazo.hu
