Barbai Béla

Aktuális előadás:

Autóstoppal Bulgáriában 1964 ben – 4500 km “térkép”  nélkül.

Magamról

Az élet nem lehetetlen, csak befejezhetetlen. 

Első utam ’42-ben hat és fél hónap volt. Egy kiló hetvenöt dekával és harminckét centivel jöttem a világra. Végigéheztem a II. világháborút, noha szeretek enni. Szüleimmel sokat bújócskáztunk, de életben maradtunk. Később farkaskölyökként templomba, kispajtásként tilosba jártam. Csillebércen zakatoltam. „Minta mókus fenn a fán” vidáman pályát választottam, de 1956-ban nem siklottam ki. Én itthon, otthon maradtam. 

Építészet, festészet, költészet, irodalom, filmek, főiskolák, stúdiumok. Csajok. Vágytam a szabadra. ’67-ben a legöregebb hajósinasa lettem a tengereknek. Később felkerültem a kormányba. A földgolyót, mint egy kíváncsi kukac, lassan körberágtam, Japántól Tókióig. Nem voltam Kínában és Ausztráliában.

Ma is költő, képzőművész, feltaláló és nem utolsó sorban életművész vagyok.

Nem folyamatosan vigyorogva, de azért boldogan, vidáman élek és alkotok. Tudom már élvezni a pillanat örömét…

Honlapom: http://www.barbaibela.hu

videó