Darányi Lea

Egyedül, nőként végigstoppolni Dél-Amerikát

Nem tudok utazni, mert nincs pénzem. Egyedülálló nőként túl veszélyes. Ha ezek közül akár egyiket is használtad már kifogásként, ott a helyed az előadásomon. Mindenkivel előfordul időnként, hogy legszívesebben megállítaná az időt, kirámolna egy bankot és elindulna kalandozni a világban. Jó, legalábbis a világgámenős rész biztosan nem csak nálam visszatérő álom. Valahogy aztán többnyire mégis parkolópályára kerül az elképzelés. Miért?

Nincs pénzem, nincs időm, túl veszélyes, egyedül, nőként aztán pláne. Ugye? Darányi Lea vagyok, újságíróként és szövegíróként dolgozom és meg foglak győzni, hogy ez mind hülyeség. Nekem is kicsit elegem lett tavaly a mókuskerékből, és abból, hogy egyre több gyertyát kell elfújnom a szülinapi tortákon, de a nagy álom, a dél-amerikai utazás még mindig csak a képzeletemben létezett. Mert hát kinek van pénze erre? Akárhányszor elkezdtem számolgatni, mindig legyintenem kellett a végén: áh, ez most nem fér bele, majd ha sok pénzem lesz.

A lottót nem sikerült persze azóta se megnyerni, nem került elő vagyonos rokon sem, szóval úgy döntöttem, hogy inkább fejest ugrok a kalandba és a stressz elkerülése érdekében nem gondolom túl a részleteket. YOLO vagy hogy is mondják. Vettem egy egyirányú jegyet Brazíliába, és az összekuporgatott 120 ezremmel a hátizsákomban elindultam. A tervem csak annyi volt, hogy szuperül fogom magam érezni. Aztán a kaland egyre jobban magával ragadott, és merészebb lettem. A vége az lett, hogy Dél-Amerika 7 országát bejártam, és közel egy évig álmaim kontinensén múlattam az időt.

Nem volt pénzem, ami arra késztetett, hogy kreatív megoldást keressek az élet akadályaira. Például a szállásért először öt hónap után fizettem, addig Couchsurfingeztem, önkénteskedtem, sátraztam, csöveztem itt-ott, buszmegállókban, benzinkutakon. Busz helyett pedig stoppoltam mindenhova. Brazíliától Kolumbiáig, összesen 22500km-t. Ja, hogy nőként ezt nem lehet? Egy nagy fityiszt, na majd én megmutatom. Féltem-e? Legtöbbször nem. Esett-e bántódásom? Nem, de kerültem ehhez nagyon közel. Ezekről mind mesélek majd, de aki csak horrorsztorit akar, inkább maradjon otthon.

Az én előadásom arról szól, miért volt ez az év életem legjobb éve. Arról, hogyan kell fejest ugrani az álmokba akkor is, ha a racionalitás mást javall. Online munkákat találtam, havi 50 ezerből éltem, és arra mentem, amerre éppen kedvem szottyant. Megtanultam spanyolul, rengeteg barátot és élményt gyűjtöttem, és a mai napig is kapok WhatsApp üzeneteket a kamionsofőröktől, akikkel utaztam. Klassz volt, a legjobb buli, szabad lehettem, és egy éven át csak vigyorogtam. Sokat tanultam magamról. Ha visszanézek az életemre, eddig maximálisan elégedett vagyok. Semmit nem csinálnék máshogy, mert mindig követem az őrült álmaimat. Nem mondom, hogy legyél te is extrém bolond, mint én. Viszont tökre szeretnék neked is segíteni abban, hogy ne tartsanak vissza a kifogásaid, és merj olyan életet élni, amilyet szeretnél.

A kalandom megágyazott készülő első regényemnek is, részletekért, és további infókért utamról katt az oldalamra, és az Instagramomra.

Instagram: https://www.instagram.com/leadaranyi

www.leadaranyi.com