Farkas Emese

Magamról

Az én történetemet egy kicsi lány hívta életre, egy gyermek, kinek szíve álmodozni kezdett. Álomvilága a kelet felé vonzotta lelkét, imádta a sivatagot és a nagy fáraók történetét.

Amikor cseperedni kezdett, kora előrehaladtával álomvilágát előbb a homály lepte, majd az odavezető utat is elfelejtette. A keleti álom bezárult, s a lélek vágya háttérbe szorult.

Elkezdtem élni a felnőttek életét, robotoltam, mint minden más egyén. Mire nagykorúvá váltam teljesen feladtam önmagam. Gyakoroltam a külvilág elvárásait, a megfelelni akarás diktálta motivációimat. Nem találkoztam többet önmagammal és imádott mesevilágommal. Elfelejtettem a lelkem és éltem a hétköznapi életet.

Egy nap, amikor már nővé érettem, meghallottam a hívó éneket és hastáncolni kezdtem. A tánc belobbantotta lelkem szunnyadó lángját, melynek fénye újra megvilágította elfeledett keleti mesevilágát. A tánc évek múlva Kairóig repített és megkezdődött Egyiptom és Önmagam felfedezése.

Korábbi előadások:
0