Fekete Zoltán

Magamról

Gyerekkoromban sokat utaztunk a szüleimmel, így az utazás szeretete hamar megtalált. Diákként alkalmam volt megtapasztalni, milyen egy-egy szemesztert külföldön tölteni – merőben más, mint amikor az ember egy-két hétre utazik el és gyorsan bele akar mindent sűríteni. Már dolgoztam, amikor úgy döntöttem, ismét több időt szeretnék külföldön tölteni, azonban ezt általában az ember főnöke nem nézi jó szemmel.

Mindig csodálkozva gondoltam azokra, akik el mernek indulni autóstoppal messzebb, nagyobb távolságokra. Egyáltalán a tudat, hogy beszállnak egy idegen ember mellé, akit nem is ismernek. Pár utazós előadás azonban, mint Vígh Borié, vagy „Utazómajom” Tóth Ákosé meghozta a kedvem, hogy én is kipróbáljam és megnézzem, tényleg működik-e az, amikor az ember kevés pénzzel indul útnak. Valamint kedvenc filmem, az Út a vadonba szintén sok motivációt adott.

A löketet az elinduláshoz leginkább az állásom megszűnése hozta. S amíg mások egyből állást kerestek, én úgy döntöttem, bontom a sátorfámat és elindulok egyedül Európában kalandozni. Útvonalam Hollandián, Belgiumon, Franciaországon, Spanyolországon át vezetett. Az utam során rengeteget tanultam magamról, a világról és hogy a média miatt azt hisszük, a nagyvilág egy rossz hely, pedig ez nagyon nem igaz. Célom az utazással új emberek megismerése, történeteik meghallgatása, korábban nem látott helyek meglátogatása és minél több kaland átélése. 🙂

Filozófiám: utazz nyitott gondolkodással, ne legyenek előítéleteid másokkal szemben, segíts másokon és ne rohanj! Éld át tudatosan is az utazást! Élvezd!

Korábbi előadások:
0