Fesztiválok a világban

Goroka fesztivál, Pápua Új-Guineán
A burmai fesztiválok színes forgataga
Ünnepek és rituálék a tibeti kultúrában
Sri Lanka-i Fogfesztivál

Vándorboy – Goroka fesztivál Pápua Új-Guineán

Vándorboy-ként ismernek, korábban független rádióztam, Buddhista Főiskolán végeztem. világutazó lettem, majd ezen fesztivál létrehozója, működtetője vagyok, s egyébként túravezetőként dolgozom több cégnek is.
Kulturális antropológia órákon kaptam kedvet az úgynevezett primitív törzsek megismeréséhez, később meglátogatásához. Így lettem világutazó. A modern világ öngyilkos és fenntarthatatlan megoldóképleteivel szemben próbáltam megérteni és megtanulni a hagyományos gondolkodást és értékeket, amik évezredeken keresztül csiszolódtak és működtek ezekben a közösségekben. Az egyszerű nagyszerű elve mindig magával ragadott, hogy milyen egyszerű válaszokkal is lehet megoldást elérni… sőt azokkal igazán.
Rengeteg fesztiválra véletlenül kerültem, de persze voltak amikre direkt készültem, s így vált valóra egy nagyon régi álmom, hogy eljussak Pápua Új-Guineára.

A Pápua Új-Guineán évente a felföldön megrendezésre kerülő Goroka fesztivált mutatom be pár perces előadásomban, mert kevés embernek adatik meg, hogy ilyen törzsi környezetbe kerüljenek. 72 törzs jön le a hegyekből erre az ünnepre, ahol a helyieken kívül kb. mi 100-an a kiválasztott nyugatiak láthattuk azt, amit ha a falujukban akarnánk látni, akár 1 évet is utazhatnánk érte. Színes, hangos, zenés, táncos kavalkád, milliónyi nüansz, hangulat, szagok, történések, amiket át kell élni. Ebből hozok nektek morzsákat.

weblapom: http://vandorboy.com

Mózer Betti – A burmai fesztiválok színes forgataga

Taunggyi hot air balloon fesztről akarok beszélni illetve a Thingyan-ról is beszélek. Van még pár fesztivál Burmában. Minden teliholdkor. S hogy miért? Megtudhatjátok rövid 20 perces előadásomból.

S. Varga Ilona – Ünnepek és rituálék a tibeti kultúrában

S.Varga Ilona ALion fotográfus vagyok, évtizedek óta kutatgatom és próbálom megőrizni a tibeti kultúra csodáit. Betekintést nyújtanék néhány kolostori szertartásba, Cham ünnepekbe (ezek kolostorfesztiválok, cham táncokkal és bön rituálékkal), valamint néhány esküvőbe, melyek még őrzik a hagyományos családmodellek tradícióit.

Molnár Kitti – Sri Lanka-i Fogfesztivál

Sri lankai Fogfesztiválról tartok egy rövid képes előadást.
Hogy mi ez? Megtudhatjátok hamarosan.

Végh Teodóra – Lőrinci Hunor

Tahiti – Heiva

A HEIVA annak a hagyományos tánc- és sportversenysorozatnak a neve, amit júliusban ünnepelnek Tahitin és szerte a környező szigeteken. A sportversenyszámok kókuszpálmára mászást, gerelyhajitást, kőemelést, hagyományos kenuzást jelentenek, és ezeket megkoronázandó, két hétig minden este az arra vállalkozó csapatok táncelőadásától hangos Papeetében a Toata, vagyis a nagy szabadtéri szinpad. Szó szerint hangos, mert egy-egy zenekarban húsz dobos is van, akik megveszekedett sebességgel és hangerővel tudják verni a hangszereiket. Ehhez társul csapatonként sokszor több mint száz táncos. A csapatban, amihez 2014-ben mi is csatlakoztunk 80 lány és 40 fiú táncolt. Dalban, zenében és táncban dolgoz fel minden csoport egy helyi legendát, fél órás előadásban. Szigorúak a szabályok arra nézve, hogy a diszleteknek, a mozdulatoknak, a jelmezeknek szorosan kapcsolodniuk kell a témához. Az előadást a csoport vezetősége irja, minden évben zenét szereznek, szöveget irnak, koreográfiát terveznek és kosztümöt készitenek. Az előadásokat egy év tervezés és fél év gyakorlás előzi meg.  

A Sárgaruhás lány – Nyepi, a balinéz hinduk legnagyobb ünnepe

A Nyepi, a balinéz hinduk legnagyobb ünnepe, a helyi naptár szerinti újév első napja. Időutazunk, hiszen itt 2018 helyett még csak 1939-et írunk. 

Az ünnep mögött érdekes hiedelem áll. Ezen a napon ugyanis Bali felett gonosz lelkek, démonok haladnak át, és ha a szigetet csendesnek, sötétnek kihaltnak látják, akkor békén hagyják, és egyszerűen tovább állnak.

A sárga ruhás lány

 

Ezen az egy napon a szigeten tartózkodókra szigorú szabályok vonatkoznak. Az egész szigetet lezárják, még a repülők sem közlekednek. Aki ezen a napon Balin tartózkodik, az egy napig nem mehet sehova, a házat sem hagyhatja el. Erről a különleges ünnepről és a hozzá kapcsolódó ogoh ogoh karneválról tartok egy rövid videóval illusztrált bemutatót a fesztválon.