Koncz János

A Föld forog, az utazó gurul
Mindegy, csak guruljon! Járművek, költségek, élmények. Az a jó jármű, ami elvisz a célig!

Koncz János vagyok, a becenevem legyen mondjuk Jani, de lehet, hogy neked, te szemtelenül fiatal érdeklődő, Jancsi bácsi. 🙂
14 éves voltam (1972-t írtunk), amikor először voltam külföldön, a nővéremék jóvoltából, akik elvittek magukkal Bulgáriába. A velünk egy konvojban haladó ismerősök Trabantja Bukarest környékén kiköpte a gyertyát, aztán én vagy kétszer majdnem belefulladtam a Fekete-tengerbe. Naná, hogy gyorsan rájöttem: utazni érdekes.

Úgyhogy, amikor alkalom és pénz adódik, megyek-megyegetek azóta is, szárazon, vízen, levegőben, mikor hogy adja az útiterv és a sors. Szabadúszó fotós-újságíróként főleg cégeknek dolgozom, de pár évig a Totalcar csapatát boldogítottam, természetesen utazási-közlekedési témájú anyagokkal is, vagy kettőt a bemutatkozó végén belinkelek. Dolgoztam egy időben a Nők Lapjának is, szerettem nekik útleírásokat készíteni.

1972 óta már negyvenöt év telt el, ebbe a majdnem fél évszázadba belefért vagy hatvan ország, köztük olyanok is, amik már nincsenek a térképeken: Csehszlovákia, NDK, Jugoszlávia, de ne tessék megijedni, ennyire nem megyünk vissza az időben az előadás alatt, vagy ha igen csak egy-két rövid sztori erejéig. Arrafelé kalandozunk majd bringával, robogóval, tuk-tukkal, pickuppal, lovaskocsival, bérautóval, terepjáróval, vonattal, sőt, lóháton (egy felelőtlenség nyomán bekövetkező lábtörésből kifolyólag), amerre sokan járnak manapság is, és talán még többen szeretnének. India, Vietnam, Burma, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Japán, Chile, Argentína, az USA, a Dominikai Köztársaság, az Azori-szigetek, Izland, Erdély, Albánia biztosan bekerül az összeállításba, és még más helyek is, ne kelljen már most felsorolnom a fél világtérképet…

Jövünk-megyünk, látunk-hallunk, esünk-kelünk majd együtt a képek segítségével, remélhetőleg kiderül, melyikben mi a jó és mi a rossz, és azt is, melyikért mennyit kell nagyjából fizetni. És rájövünk majd arra, amit úgyis tudunk: hogy úton lenni a boldogság, de egy darabban megérkezni se rossz.

Zötykölődtél már egy vulkán oldalában egy ötven éves Toyota terepjárón? Kapaszkodtál elfehéredett ujjakkal egy éjféli bangkoki száguldás alatt a tuk-tuk csővázába? Te is átszenvedtél egy hosszú éjszakát egy ázsiai alvóbuszon? Szédelegtél egy karibi szerpentinen, berumozva egy iránytaxi hátsó ülésén?

Ha igen, azért gyere el, hogy átélhesd újra. Ha pedig ilyen kalandokra készülsz, azért gyere el, hogy belekóstolhass az élménybe, mielőtt a valóságban is beleveted magad.
Csúnya vagyok, de a képek szépek lesznek! Ha túl sokat beszélnék, lőj le, és mondd el nyugodtan a magad sztoriját.

Keljünk útra együtt, és meg se álljunk a fesztiválbüféig, ahol ránk fog férni egy jó kávé az előadás után! 🙂

http://totalcar.hu/belsoseg/2008/06/15/anyank_hasaban_talan/
http://totalcar.hu/belsoseg/2008/05/11/ot_tonna_vasban_negy_tonna_ember/
http://belsoseg.blog.hu/2014/03/28/jol_mondta_buddha_az_elet_szenvedes

0