Volt egy rémisztő visszatérő álmom egy fekete szempárról. Párhuzamosan ezzel pedig beleszerettem az Odisszi indiai táncba. Egy nap aztán felfedeztem ezeket a szemeket Puriban és ott is maradtam a mesteremnél, hogy tanuljak tőle. Valahogy így kezdődtek az utazásaim Indiába 2004-ben. Az indiai tánc mindent elsöprő volt az életemben, egyfajta szerelem és mély elköteleződés, ami minden előtte lévő táncot megsemmisített az életemben. Azóta évenként visszajárok, hogy tanuljak, feltöltődjek. Néhány évig blogoltam is az utazásaimról.
Itthon pedig lelkesen terjesztem az Odisszi táncot. A Járatlan utak fesztiválon mindezt táncban fogjuk bemutatni.
Amit mi csinálunk az egyfajta befelé utazás a testünkön, elménken, érzéseinken keresztül a TÁNCig.
