Az előadás a skandináviai őslakos számik történelmén és kultúráján keresztül ad betekintést a stigmatizált kisebbségi létből induló nemzetépítési folyamatra, amelynek sikeressége abban is mérhető, hogy jelenleg három számi parlament is működik Észak-Európában.

A kis lélekszám és a földrajzilag széles szétszóródás következtében a nyelvüket és kultúrájukat tekintve eleve veszélyeztetett helyzetben lévő számik a 20. századi norvég és a svéd politika nyomására, korábban pedig a keresztény hittérítés hatására többségükben elhagyták a számi kultúra specifikumait.

A viselet egyes darabjai, vagy a népzenéjük, amelyt az egyház, és általában a kívülállók az ördög hangjával azonosítottak, tiltottá vált. A tiltások és a negatív minősítések miatt pedig egyre rejtettebb szférákba szorultak a még meglévő kulturális elemek is.

Mégis, ez utóbbiak lettek azok, amelyeket a 20. század közepén fellépő számi értelmiség a zászlajára tűzött, hogy kulturális alapokon nyugvó nemzetépítésbe kezdjen. Ezzel párhuzamosan, szintén a számi identitást erősítve alakult ki a kereszténységnek egy sajátos, az őslakosok korábbi hitvilágát is asszimiláló ága.

Az előadásból kiderül, hogy miért kerültek tömegesen máglyára a sámándobokkal együtt a női fejfedők, mit keresnek a számi istenek a keresztény templomok oltárán, vagy, hogy miért és hogyan kommunikálnak szavak nélkül a számi emberek…