Magamról
Dr. Valiskó Gyöngyi (Valis) vagyok, végzettségem szerint gyógyszerész és közgazdász, életformámat tekintve hátizsákos világutazó.
Vannak, akik hirtelen reveláció hatására indulnak neki a világnak, akár gyökeresen szakítva addigi életükkel. Én azok közé tartozom, akikben az utazás valószínűleg genetikailag kódolva (DRD4-7R?) lett – nálam az utazás egyszerre életforma, szenvedély és függőség.
Először 17 évesen indultam el önállóan, hátizsákkal világot látni, azóta is utazom, néha egyedül, vagy kettesben, néha – ha biztonsági vagy anyagi okokból muszáj – kisebb, nemzetközi csoporttal. Először Európát jártam be, vonattal és stoppal, sóletkonzervvel meg penészes kenyérrel, aludtunk állomáson és parkban, utcán álló kabrióban vagy temetőben, mert az legalább mindig csöndes. Akkoriban még nem volt mobiltelefon, internet, applikációk vagy bankkártya; a Lonely Planet jelentette az egyetlen információforrást, gondosan őriztük a papír repülőjegyet és a dollárokat, és jó esetben előbb ért haza a képeslap, mint mi.
Aztán jöttek a távolabbi kontinensek, és az első kenyai utamon beleszerettem Afrikába, amire semmiféle racionális magyarázatot nem tudok adni. Nem tudom mi alakította ki bennem a kötődést a vörös porhoz és a jellegzetes, már a repülőgép lépcsőjén fejbe vágó Afrika szaghoz, amihez aztán a forróság, a sehol nem látott táj, a pszichedelikus piacok, a sivatag végtelen dűnéi, a legyek és legfőképpen az afrikai emberek csatlakoznak, de több mint 25 éve függő vagyok. Így aztán mindig Afrika az elsődleges célpont, csak van, hogy végül máshol kötök ki.
Közel három évtized multis meló után 5 éve megvalósítottam régi tervemet, és elkezdtem a FIRE-ként (Financial Independence Retire Early) élni. Ez azt a szabadságot jelenti, én dönthetem el, mire fordítom az időmet és az energiámat és ennek köszönhetően hosszabb, lassabb utazásokra indulhatok. Mert az utazási függőségem az évek alatt nemhogy javult, inkább romlott. Közel 150 országban jártam – ebből 45 afrikai – sok helyen úgy hozta az élet többször is, de még mindig hosszú a lista hova szeretnék eljutni…
Az utazásaimról több mint húsz éve írok naplószerűen blogot – leginkább barátoknak és ismerősöknek, de elszánt olvasóknak is javaslom.
