Varga Lóránt vagyok, könyveket írok. 2007-ben megjártam a Caminot. (Erről El Camino, Kis Titkok könyve címmel egy könyv is született.) Az út tanulságait megpróbáltam mások számára is hasznossá tenni. Mi másért írna az ember könyvet, ha nem azért, hogy gondolatait eljuttassa embertársaihoz? A könyv megjelenését követően több előadást-élménybeszámolót tartottam a témában, és ezeken rendre sok érdeklődő jelent meg. De miért? Miért kíváncsiak ennyien arra, hogy velem mi történt? Párommal, Zsófival arra a következtetésre jutottunk, hogy az élet leglényegesebb kérdéseit nem nagyon tesszük fel magunknak. Legyünk most bátrak és tegyünk fel rögtön egy igen lényeges kérdést: Mi a boldogság? Egyáltalán, mit jelent ez a fogalom? Mi magunk sem tudtuk a pontos választ. Éppen ez nyújtotta tálcán számunkra a következő lépést: Meg kell kérdezni erről az embereket.
Akik már valaha is utaztak, tapasztalatból tudják, hogy távol otthonunktól az értékek, fogalmak, érzések kissé más színezetet kapnak, új kapcsolódási pontok születnek a gondolatok között, valahogy minden egy kicsit másként fest. Ezért volt szükség számunkra erre a 2000 kilométeres, Canterbury-től Rómáig tartó útra, melyet Via Francigena néven ismernek, és melyet aztán három hónap alatt végig is gyalogoltunk. Az út alatt számtalan embernek tettük fel a kérdést: Mi a boldogság?
Drága Utazó barátom, elmosolyodhatsz magadban: Na, ez akkor ezózni fog. A mosolygás után azért kérdezd meg magadtól: Mi is az a boldogság? El lehet érni? Egyáltalán foglalkoztatott ez a kérdés valaha is tudatosan engem? Ha nem, nem vagy egyedül, és ezzel nincs semmi baj.
