0

Kerekasztal

Hogyan szedjünk fel nyelveket?

Szóból ért az ember – avagy hogyan sajátítsunk el egy idegen nyelvet a helyiektől

Miért iszonyú nehéz az iskolában normálisan megtanulni egy nyelvet? Miért könnyű, amikor az életed részévé teszed? Miért fontosabbak a mozdulatok a szavaknál? Hogyan menekülj meg a nyelvtantanulástól? Hogyan kerüld ki a szótárfüzetet? Hogyan kommunikálj bármilyen nyelven sokkal sikeresebben egy pár trükkel? Miért jó más kultúrákban otthon lenni? További nyalánkságok, tanácsok és biztatás.

Idegen nyelvi környezetben az ember szivacsként szívja magába az új szavakat, kifejezéseket, szlenget stb. Így felmerül a kérdés: miért ne profitálhatnánk a családi nyaralások vagy egyéb utazások során? Mi lenne, ha nem csak a telefonunk tárhelye gazdagodna képekkel, hanem a memóriánk is – új, idegen kifejezésekkel?

Igen, kössük össze a kellemest a hasznossal! Beszélgessünk a helyiekkel, kérjünk tőlük útbaigazítást, keressük meg a közös témákat velük, legyünk nyitottak. A gátlásainkat és a félelmeinket pedig hagyjuk otthon.

Szeretnéd feltenni a kérdéseidet, vagy észrevételed van a témával kapcsolatban? Írd meg nekünk az alábbi linkre kattintva! A beszélgetés során az általad beküldött témákról is szót ejtünk majd.

Kerekasztal előadói

Molnár Kitti

Életemben először külföldön tizenkét éves koromban jártam, és bár húsz éves koromra már Európa nagy részét bejártam, mégsem tekintettem magam utazónak. A változást az hozta, hogy megismertem a párom, akivel együtt 6 év alatt 72 országba jutottunk el, azaz pontosan évi 12 országba. Valahogy ekkor lettem országgyűjtő. A projektem neve 100ország, melynek célja az, hogy legalább 100 országba eljussak. Annyit elárulok, hogy a cél már nincs is olyan messze. 😉

Blog
Facebook
Instagram

Sztori: Az anyanyelvemen kívül hét másik nyelvet beszélek valamilyen szinten. Azt vettem észre, hogy minél több nyelven beszél valaki, annál könnyebb felszedni nyelvtudást. Motiválni szeretnék mindenkit, hogy bárhány éves is legyen, ne hagyja abba a tanulást és bátran használja a legcsekélyebb nyelvtudását is, a helyiek mindig szívesen veszik a próbálkozásainkat. Számos előnyöm származott az utazásaim során abból, hogy az anyanyelvükön beszélgettem egy adott néppel, illetve olyan emberekkel is megtaláltam a közös nyelvet, akik nem beszélnek angolul.

Patai Mercédesz

Patai Mercédesz vagyok, 26 éves, olasz irodalom szakos bölcsész és olasz, illetve magyar mint idegen nyelv szakos tanár, blogger, világutazó. Imádom a világot, de szívem csücske a mesés Olaszország. Az elmúlt öt évben 6x költöztem Olaszországba, 4 különböző olasz városban éltem (Róma, Milánó, Firenze, Pietra Ligure), 20 országban és közel 170 olasz városban jártam.

Egész életem teljes mértékben az olasz kultúra és nyelv körül forog. Első diplomámat az ELTE-n Romanisztika-olasz alapszakon, olasz filológia specializáción, a másodikat Olasz nyelv, irodalom és kultúra, a harmadikat, pedig Firenzében olasz-magyar tanulmányok szakon szereztem. Jelenleg az ELTE-n magyar mint idegen nyelv  tanári szakos hallgató vagyok. Életemben az első egyetemi képzés töltötte be a legfontosabb szerepet, hiszen akkor nyílt lehetőségem először arra, hogy hosszabb időre imádott országomba utazzak. Valóra váltottam életem nagy álmát és Rómába költöztem hat hónapra. Az Örök Városban eltöltött félév során a “dolce vitába” életérzés olyannyira magával ragadott, hogy hazatérésemet követően pár hónap múlva szívem ismét visszahúzott a csodálatos Itáliába, három hónapra, ahol életem egyik legszebb és élményekben leggazdagabb nyarát töltöttem Au Pair-ként egy tengerparti luxusvillában. Diplomám megszerzése után Milánóba és Liguria egyik eldugott festői tengerparti falvába költöztem, 3-3 hónapra.  Ezt követően beiratkoztam a Firenzei Egyetemre, elvégeztem egy kurzust a Sienai Egyetemen. Háromszor voltam Erasmus, egyszer pedig Campus Mundi ösztöndíjas, mesterszakos tanulmányaim során pedig minden évben a Toszkán Régió ösztöndíjasa voltam.

Utazásaim során nincsenek nagy igényeim, a legszerényebb körülmények között utazom. Napokig kutakodom a legolcsóbb vonat és repülőjegyek után, mivel nem szívesen fizetek pár ezer ft-nál többet. Gyakran couchsurfingelek ismerősöknél, barátoknál, de aludtam már többször reptéren, sátorban és autóban is, és a telekocsit sem vetem meg. Az utazás nálam, nem a drágábbnál-drágább éttermek, menő szállodák felkeresésében merül ki, hanem az emberek és az adott ország/város kultúrájának megismerésében, az emberekhez való közelkerülésben, gondolkodásuk megértésében. Sajnos a lottón sem nyertem és a családom sem finanszírozza az utazásaimat, viszont tudom, ha bármit is el szeretnék érni az életben, azért keményen meg kell dolgoznom, legyen szó munkáról vagy akár “csak” az éjszakákon át tartó tanulásról. Mindenki másra költi a pénzét, én utazásra, és ettől vagyok hihetetlenül boldog! Az utazásnak nagyon sok mindent köszönhetek, hiszen számtalan dologban fejlődtem, a nyelvtudástól kezdve, az empátián és a nyitottságon át, a tudatosságig. Jelenlegi életem mottója lehetne akár a következő mondat is: “a tanulásból utazom, az utazásból tanulok”, hiszen elsősorban egyetemi tanulmányaimnak és a határtalan szenvedélyemnek köszönhetem az elém tárult lehetőségeket, legyen szó nyelvtudásról, külföldi ösztöndíjakról, nyelvtanításról vagy au pair-kedésről.

Blogom elérhetősége: https://mercinitaly.com

Merci & Italy az Instagramon: https://www.instagram.com/mercipatai/

Merci & Italy a Facebookon: https://www.facebook.com/mercinitaly/

Miháczi Bejja (bejjauton)

Miháczi Bejja vagyok. Egy “duracell nyuszi”, aki mindig úton van.
Még vissza se értem az egyik utamról, már tervezem a következőt.

Csak 2019-ben 9 országban fordultam meg és volt olyan utam, ahol a bakancslistámról egyszerre több tétel is lekerülhetett. Sokan azt hiszik, hogy az utazás drága. Nem így van! Ha szemfüles vagy és figyeled az akciókat olyan helyekre is eljuthatsz, amikről addig csak álmodtál.
Repültem már ingyen, 1 eurocentért (azaz 3 forintért), 2020-at pedig egy 69 eurós business class repülőúttal indítottam.
Belógtam a Güell parkba Barcelonában és ingyen készíthettem el a kötelező fotókat a Hangover című film forgatási helyszínén Bangkokban. Legutóbb pedig Madridban tettem látogatást – “teljesen ingyen”.
Mivel sokan kíváncsiak voltak, hogy hogyan utazom sokszor szólóban, kevés pénzből, szerettem volna ennek valamiféle formát adni, ezért nemrég elindítottam a facebook oldalam és vele együtt egy csoportot, ahol „titkos“ infókat, kapcsolatokat és természetesen élményeinket osszuk meg egymással.

https://www.facebook.com/bejjauton/
https://www.facebook.com/groups/bejjauton/

Nagyon szerencsésnek tartom magam, hogy így alakult az életem. Az egyetlen balance, amivel még küzdök, az a szabadságaim száma. Minden évben már a következő évit használom, de ezt szerintem a főnökeim már megszokták.