Kerekasztal

Külföldi munka, kivándorlás, ösztöndíjak, önkéntesség

Hol, mit, mennyiért, hogyan találd meg?

Világgá mennél, de nem tudod, hogyan tedd? Szeretnél egy másik országban élni, szakmailag fejlődni és bővíteni a saját határaidat? A legjobb helyen jársz most, kifogásoknak itt nincs helye! Diákként megpályázhatsz tanulmányi ösztöndíjakat, pályakezdőként jelentkezhetsz önkéntes programokba, megfelelő munkatapasztalattal pedig szerencsét próbálhatsz a külföldi munkaerőpiacon is. Csupán egy nagy adag kíváncsiság és bátorság kell hozzá, hogy elindulj. Lehetőségek egész tárháza vár rád.

Szeretnéd feltenni a kérdéseidet, vagy észrevételed van a témával kapcsolatban? Írd meg nekünk az alábbi linkre kattintva! A beszélgetés során az általad beküldött témákról is szót ejtünk majd.

A kerekasztal előadói

dr. Hajdu Zsanett

Egyszer régen, nagyon régen még biológus egyetemista koromban két évet töltöttem Bolívia indiánjai között, ahol különböző önkéntes munkák „leple” alatt elvégeztem egy kutatómunkát: amazóniai indiánok gyógynövényismeretét jegyeztem le, amelyből aztán a diplomamunkám is megszületett. Sőt, valójában ez a kb. napi 1000 Ft-ból kihozott út totálisan megalapozta az eddigi szakmai pályafutásomat. Két társammal fél éven át készültünk az útra: kutatási tervet készítettünk, szponzorokat szereztünk, felvettük a kapcsolatot kinti egyetemekkel, így volt hová megérkeznünk. A kitartás, száz féle skill fejlesztése és számos spontán felbukkant helyi és hazai, önkéntes és fizetett lehetőség segített, hogy összejöjjön az elképzelésem, és a kutatómunka, amit elképzeltem, megvalósulhasson.

Később „konferenciaturistaként” jutottam el Kubába, Brazíliába, majd Costa Ricán tanítottam egy egyetem őserdei oktató-kutatóközpontjában. A kerekasztal beszélgetésben szívesen válaszolok nektek szponzorszerzéssel, szakmai terv készítéssel, tanulmányutakkal, önkéntességgel, önálló kutatómunka megvalósítással, alacsony büdzsével, hatékony „csibész módszerek” alkalmazásával kapcsolatos kérdéseitekre.

Kőrösi Kitti & Márton Milán (Közösen világot falni)

 

Összesen 20,5 hónap, 13 ország, 24 repülőút, 2 hátizsák, 7 hónap önkénteskedés, 9 különböző helyszínen Ázsiában, Karib-térségben, és Marokkóban, több száz kedves és izgalmas ember, és több ezer csodálatos pillanat.

Önkéntesmunkáink alatt tudtuk igazán megismerni az adott ország lakóit, szokásaikat, és kultúrájukat. Olyan dolgokban volt részünk, melyeket egyszerű turistaként egészen biztosan nem élhettünk volna át. Volt szerencsénk Brunei őserdeiben lakni a helyi Ibanokkal, segítettünk egy állatmentő hölgynek Dominikán, Kambodzsa egyik eldugott csücskében éltünk egy hónapot egy eco-faluban, megtapasztaltuk, hogy milyen egy bio-oliva farmon élni Marokkóban, és hogy milyen egy ízig-vérig vietnámi családdal lakni Hoi An meseszép városában.

A kerekasztal beszélgetésen szívesen megosztjuk veletek élményeinket, tapasztalatainkat, és válaszolunk Nektek a felmerülő kérdésekben. Segíteni tudunk nektek a tervezésben, és abban, hogy hogyan tudtuk Ti is hasonlóan csodás helyekre eljutni, és közben segíteni másoknak.

Facebook
Instagram

Patai Mercédesz

Patai Mercédesz vagyok, 26 éves, olasz irodalom szakos bölcsész és olasz, illetve magyar mint idegen nyelv szakos tanár, blogger, világutazó. Imádom a világot, de szívem csücske a mesés Olaszország. Az elmúlt öt évben 6x költöztem Olaszországba, 4 különböző olasz városban éltem (Róma, Milánó, Firenze, Pietra Ligure), 20 országban és közel 170 olasz városban jártam.

Egész életem teljes mértékben az olasz kultúra és nyelv körül forog. Első diplomámat az ELTE-n Romanisztika-olasz alapszakon, olasz filológia specializáción, a másodikat Olasz nyelv, irodalom és kultúra, a harmadikat, pedig Firenzében olasz-magyar tanulmányok szakon szereztem. Jelenleg az ELTE-n magyar mint idegen nyelv  tanári szakos hallgató vagyok. Életemben az első egyetemi képzés töltötte be a legfontosabb szerepet, hiszen akkor nyílt lehetőségem először arra, hogy hosszabb időre imádott országomba utazzak. Valóra váltottam életem nagy álmát és Rómába költöztem hat hónapra. Az Örök Városban eltöltött félév során a “dolce vita” életérzés olyannyira magával ragadott, hogy hazatérésemet követően pár hónap múlva szívem ismét visszahúzott a csodálatos Itáliába, három hónapra, ahol életem egyik legszebb és élményekben leggazdagabb nyarát töltöttem Au Pair-ként egy tengerparti luxusvillában. Diplomám megszerzése után Milánóba és Liguria egyik eldugott festői tengerparti falvába költöztem, 3-3 hónapra.  Ezt követően beiratkoztam a Firenzei Egyetemre, elvégeztem egy kurzust a Sienai Egyetemen. Háromszor voltam Erasmus, egyszer pedig Campus Mundi ösztöndíjas, mesterszakos tanulmányaim során pedig minden évben a Toszkán Régió ösztöndíjasa voltam. 

Utazásaim során nincsenek nagy igényeim, a legszerényebb körülmények között utazom. Napokig kutakodom a legolcsóbb vonat és repülőjegyek után, mivel nem szívesen fizetek pár ezer ft-nál többet. Gyakran couchsurfingelek ismerősöknél, barátoknál, de aludtam már többször reptéren, sátorban és autóban is, és a telekocsit sem vetem meg. Az utazás nálam, nem a drágábbnál-drágább éttermek, menő szállodák felkeresésében merül ki, hanem az emberek és az adott ország/város kultúrájának megismerésében, az emberekhez való közelkerülésben, gondolkodásuk megértésében. Sajnos a lottón sem nyertem és a családom sem finanszírozza az utazásaimat, viszont tudom, ha bármit is el szeretnék érni az életben, azért keményen meg kell dolgoznom, legyen szó munkáról vagy akár “csak” az éjszakákon át tartó tanulásról. Mindenki másra költi a pénzét, én utazásra, és ettől vagyok hihetetlenül boldog! Az utazásnak nagyon sok mindent köszönhetek, hiszen számtalan dologban fejlődtem, a nyelvtudástól kezdve, az empátián és a nyitottságon át, a tudatosságig. Jelenlegi életem mottója lehetne akár a következő mondat is: “a tanulásból utazom, az utazásból tanulok”, hiszen elsősorban egyetemi tanulmányaimnak és a határtalan szenvedélyemnek köszönhetem az elém tárult lehetőségeket, legyen szó nyelvtudásról, külföldi ösztöndíjakról, nyelvtanításról vagy au pair-kedésről.

Blog
Facebook
Instagram

0