A legtöbb ember számára Líbia egy rejtély. Ez egy arab ország, de nem olyan, mint a többi. Afrikai ország, de nem tartják magukat annak, egy egységes Líbia pedig csak 1952 óta létezik. Ebben a hatalmas, Egyiptomnál nagyobb országban a lakosság 97%-a túlnyomórészt szunnita vallású arab vagy berber etnikumú. Lakossága azonban csak 6 millió. Az olasz gyarmati múltnak köszönhetően ma is érezhető az olasz jelenlét, így könnyen lehet, hogy itt találkozol életed egyik legjobb pizzájával és tésztájával, de még eszpresszót is ihatsz egy stílusos olasz kávézóban. Az olaszok modernizálták az országot, de ez az időszak egyben sok szenvedéssel is járt. Az olaj felfedezése az 1950-es években örökre megváltoztatta Líbiát, hiszen a világ egyik legnagyobb olajtermelőjévé vált. Líbiát több mint négy évtizeden át egyetlen emberrel, a 42 évig hatalmon lévő Moammer Kadhafival azonosították. De akárcsak Irakban, eltávolítása nem hozott békét. Ehelyett az ország káoszba sodródott, és azóta Líbiát háborús övezetként, illetve az Európába tartó bevándorlók ugródeszkájaként azonosítják. Líbia azonban mindemellett a világ leglátványosabb görög és római romjainak ad otthont. Itt van Leptis Magna, a Római Birodalom egykor második legnagyobb városa, Sabratha színháza, amelyet sokan Észak-Afrika leglenyűgözőbb római emlékművének tartanak, vagy Ghadames, a Szahara egyik legrégebbi és legfontosabb városa, illetve Cyrene (Küréné), amely fontos szerepet játszott a hellenisztikus világban. Összességében Líbiának öt világörökségi helyszíne is van! Líbia abszolút meglepetés volt számomra. Ha a politikai helyzet teljesen stabilizálódik, itt minden adott, hogy népszerű turisztikai célpont legyen.

Az utazásom módja: szervezetten utaztam, ez az egyetlen mód jelenleg felfedezni Líbiát.