Magamról
Az egyetemi éveim alatt kezdem ultra-low-budget módon utazni stoppal, couchsurfingezve, kempingezve. Az orvosin tanultam, de mivel a vizsgaidőszakokat szívesebben töltöttem a világ felfedezésével, mint tanulással, csúsztam is egy évet. Utazásaim során aztán megismerkedtem egy bolgár fiatalemberrel, aki azóta már a férjem és idén megszületett a kislányunk is. Az egyetem után Németországban végeztem a szakorvosi képzést, amit kb. évente megszakítottam, hogy két munkahely között el tudjak utazni pár hónapra. Így öt helyett kilenc év alatt lettem pszichiáter-pszichoterapeuta szakorvos, de cserébe másztam aktív vulkánt Kamcsatkán, stoppoltam repülőgépet Tanna szigetre, megmásztam az Elbruszt, kempingeztem egy ötcsillagos szálloda előtt a strandon a Zöld-foki szigeteken. Aztán, hogy a világjárás iránti vonzalmamat összekössem az orvostudománnyal, elvégeztem egy utazás-egészségügyi képzést és elindítottam a Doctor Globetrotter blogot, ami ugyan még gyerekcipőben jár, de itt szeretnék a kalandozásaimon kívül utazás-egészségügyi témákról is írni.
Szeretek olyan helyekre utazni, ahova kevesen vetődnek és szívesen látogatok meg kisebbségi és törzsi régiókat. Lelkes hobbikertész vagyok és általában nem tudom megállni, hogy ne csempésszek haza valamilyen hajtást vagy magot, ha elutazok valahova. Úgyhogy a laķótársaim közé tartozik egy kókuszpálma a Maldív-szigetekről, egy kaktusz az Atakama sivatagból és egy saját keltetésű durián fácska.