Csáji László Koppány

Aktuális előadás:

Vak sámánnők (itakók) gyülekezőhelye egy vulkáni kráterben, Észak-Japánban

Magamról

Csáji László Koppány kulturális antropológus, író és ügyvéd. Harminc éve járja a világot. A Pécsi Tudományegyetem néprajz és kulturális antropológia szakának elvégzése, majd az itt folytatott PhD-tanulmányai során egyre elmélyültebb etnológiai kutatásokat végzett.

Hátizsákos utazóként 1991-től a világ mintegy ötven országában járt, etnológiai terepmunkát ezek közül a Kárpát-medencében, Pakisztánban, Indiában, Japánban, Oroszországban, Kínában, Indonéziában, Norvégiában, Finnországban, Svédországban, Egyiptomban, Nepálban, Törökországban és Marokkóban végzett.

A világ különböző kultúráira, társadalmi csoportjaira egyszerre igaz az, hogy többé-kevésbé „mások” – más értékrendet vallanak, eltérő szokásaik vannak, különböző szimbólumokat használnak –, mégis egytől egyig az emberiség nagy családját alkotják, felismerhetjük a minket összekapcsoló hasonlóságokból fakadó közösség-érzetét bármelyikükkel. Ez a látszólagos paradoxon okozza az egzotikum (a „nagyon másság”) iránti elfogultságunkat (rajongást és félelmet), de a hasonlóságokra való rácsodálkozás iránti vágyunkat is.

Az előadó azért végzi kutatásait, hogy a társadalmi és kulturális másság megismerésével és a nagyközönség felé történő megismertetésével emberi arcot kapjon a misztikus félelmekkel vagy idealista pátosszal övezett „másik”, és a kölcsönös megismerés révén egy empatikusabb világ vegyen minket körül.

Az előadó számos hazai és külföldi egyetemen adott elő. Kutatási területe a vallásantropológia, az etnicitáskutatás, a közösség- és kultúra-konstrukciós folyamatok. A diskurzuselmélet, a hálózatelemzés a kognitív szemantikai eredményeit is hasznosítja az interpretatív antropológiai értelmezés során.

Több mint félszáz tudományos publikációja szerepel a tudományos művek tárában (MTMT) magyar, angol és orosz nyelven. A világ egyik legnagyobb, etnológusokat és folkloristákat tömörítő nemzetközi szervezetének (SIEF) egyik munkacsoportjának társelnöke, a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság felügyelőbizottságának tagja.
A Kárpát-medencében számos fesztiválon, művelődési házban, egyetemen és iskolában tartott előadásokat utazásairól, kutatási eredményeiről.

Tíz önálló kötete van. Rövid novelláit, verseit gyakran utazásélményei ihletik. A Napút irodalmi folyóirat szerkesztője (naputonline.hu). Etnológiai kutatásairól több mint húsz dokumentumfilmet készített a Duna Televízió és az MTVA részére. 2019-ben elkészítette első játékfilmjét (Szabadság, harc – történelmi kisjátékfilm), amelynek utómunkáiban Sára Sándor is segédkezett.

Az előadó az eddig 15 kötetnél tartó Ómúltunk Tára tudományos ismeretterjesztő könyvsorozat sorozatszerkesztője a Napkút Kiadónál, és a Napút folyóirat VoltJelen rovatának szerkesztője. Több száz novellája, verse, esszéje, rövid drámája és más írása jelent meg a Napút, a Szcenárium, a Kalligram, a Búvópatak, a Lyukasóra, a Szózat, az Életünk, az Ezredvég, a Kethalo Drom, a Polisz, a Kapu, a QuArtett, Magyar Művészet, a Muravidék stb. folyóiratban. Egyes írásait orosz, angol és szerb nyelvre fordították, jelenleg készül néhány verse finn nyelvű fordítása is.

Könyvek
Wikipédia